XII. ORSZÁGOS WEÖRES SÁNDOR
GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓ, 2003
2003. június 6-7-8.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság tizenkettedik alkalommal
rendezte meg az Országos Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Találkozót.
A gálaműsoron 25 színjátszó csoport vett részt, akik a regionális döntőkről
jutottak az országos gálaműsorra.
Ezen kívül egy vajdasági csoport képviselte a határon túli magyar gyermekszínjátszókat.
A gálaműsor zsűrije: Sándor L. István színikritikus; Uray Péter koreográfus,
rendező és Szakall Judit gyermekszínjátszó-rendező
- 20.000 Ft-os rendezői díjat adott Horváth Barnabásnénak, a csehimindszenti
Pöttyös Hagyományőrző Csoport vezetőjének
- 30.000 Ft-os rendezői díjat Almássy Bettinának, a budapesti Szivárvány
Színpad vezetőjének és
- 50.000 Ft-os rendezői díjat Várhidi Attilának, a debreceni Alföld
Gyermekszínpad rendezőjének.
Hajdú-Bihar megye díját az Alföld Gyermekszínpad kapta,
Debrecen város díját a Commedia 2000 csoport és a Pöttyös Hagyományőrző
Csoport.
Az Ady Gimnázium legjobb Hajdú-Bihar megyei csoportnak szóló díját az
Abakusz Színpad kapta, az Ady Gimnázium másik díját a legötletesebb díszlettervezésért
és kivitelezésért pedig az Arrabona Diákszínpad Győrből.
Az országos találkozó fő támogatója - mint már évek óta, úgy idén
is - a Nemzeti Kulturális Alapprogram Közművelődési Kollégiuma volt.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság bizottságot hívott
össze a NAT 2002 című munkaanyagban Művészetek címen megjelent tervezet
véleményezésére, mivel a tervezet érinti a tánc és dráma részműveltségi
területet is. Bizottságunk véleménye olvasható az alábbiakban.
Munkabizottságunk tagjai alapvetően egyetértenek a NAT-2002
alapkoncepciójával, ezen belül is elsősorban a háromszintű szabályozás
megfogalmazásával, a tanítási tartalmak műveltségi területek szerinti
szervezésével, illetve a dokumentumban követett életkori szakaszolási
rendszerrel. Ez utóbbi kapcsán ugyanakkor szükségesnek véljük annak hangsúlyozását,
hogy a különböző iskolaszerkezet-modellek közötti átjárhatóság biztosítása
elengedhetetlen feltétele a rendszer működésképes voltának.
Feltétlenül támogatjuk továbbá a dokumentumban megfogalmazott, a tantárgyi
tartalmak preferenciája helyett a műveltségi tartalmak integrációját hangsúlyozó
szemléletet.
Rendkívül szimpatikus gondolat a dokumentum elején a műveltségi területek
közös követelményeinek kidolgozása. A helyi tantervek készítőinek nagy
segítséget jelenthet a kereszttanterv megfogalmazása. Az itt megjelenő
gondolatok valóban a tantárgyi integrációt, az egységes világnézet és
szemlélet kialakítását segítenék elő. Azonban az egyes műveltségi területeknél,
konkrétan a MŰVÉSZETEKNÉL, ez a szemlélet már nem jellemző.
Példaként említjük, hogy a Tánc és dráma mint "tantárgy" követelményeinek
ismertetésénél jóformán valamennyi, az általános bevezetőből alább kiemelt
és idézett, tipikusan a drámára (is) vonatkozó gondolatsor kimaradt, miközben
ezek közül jó néhány megjelenik más művészeti területek megfogalmazásakor.
A célszerű talán az lenne, ha az egyes részterületeknél megjelennének
azok a tartalmak az általános követelmények közül, melyek specifikusan
az adott témakörön belül fejleszthetők, kiegészítve a konkrét, tárgyi
tartalmakkal.
"Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést,
a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a
társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása,
megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése,
alkotása. Elsődleges feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös
tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási
képességekre, [...] Beletartozik ezekbe a metakommunikáció (a tekintet,
a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás, a mozgástér) alkalmazásának
az ismerete is, [...] Alapvető a megértés, azaz a szóbeli üzenetek és
más jelzések befogadása, értelmezése és megválaszolása. Fontos elem
továbbá a gondolatok, ötletek, információk és üzenetek kellő szintű
összerendezése, valamint szóbeli (vita, érvelés, meggyőzés stb.) és
írásbeli (esszé, plakát, jegyzőkönyv stb.) közlése. [...] az egyén szocializációjának,
a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének,
egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.
[...] véleményformálás és -kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének,
értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. [...] Fontos feladat
a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a kombináció,
a következtetés és a problémamegoldás fejlesztése, különös tekintettel
az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás
erősítésére. Célunk olyan tudás kialakítása, amelyet új helyzetekben
is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek alkotása, azaz a kreatív
gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni
a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk
sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés
és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat
a tartalomfüggő kritikai gondolkodás megerősítése."
Az eredeti NAT-hoz képest a jelenleg érvényben lévő kerettanterv
kiemelt egy hon- és népismeret modult. Ennek tartalma itt az általános
bevezetőben szerepel, mint követelmény. Ugyanezen bevezető szerint, mint
azt már említettük, az általános követelményeken túlmutató, az adott területekre
specifikusan jellemző tartalmakat tüntetik fel a műveltségi területek
részletezésénél. Mindezek ismeretében nem világos, hogy miért szerepel
a drámánál mégis külön kiemelve a hagyományőrzés, és miért nem szerepel
ugyanez az ének-zenénél, vagy a vizuális kultúránál, hogy csak a művészetek
közül válogassunk (de az ember és társadalomnál, vagy az irodalomnál sem).
Rendjén valónak tartjuk, hogy számos műveltségi terület
kidolgozásánál találkozhatunk a dráma tárgykörébe tartozó tartalmakkal
(dramatikus megjelenítések, szabályjátékok...), hiszen ezek használatával
színesíthető az oktatás, mélyíthetők, élményszerűvé tehetők a tanult tartalmak,
fejleszthetők a képességek/készségek, másrészt szerepet játszhat ebben
az is, hogy az utóbbi években tagadhatatlan népszerűvé váltak a dramatikus
módszerek. Azonban ahhoz, hogy ezeket alkalmazni tudják a pedagógusok,
általános szabályaikra, használatukra a gyerekeket meg kell tanítani.
Úgy véljük, hogy erre a legjobb lehetőséget a tánc és dráma keretein belül
kapják a tanulók és tanárok egyaránt.
Sajnálatosnak véljük, hogy az általános bevezető általunk
is méltatott integrációs szemlélete a Művészetek műveltségi terület anyagában
csupán néhány bevezető bekezdésre korlátozódik; az egyes művészeti jellegű
műveltségi tartalmak részletezésénél a szerzők visszakozni látszanak saját
alapelveiktől, és megadják magukat a tantárgyi logika nyomásának. Ha ez
nem így lenne, akkor miért tartják szükségesnek például az irodalom leválasztását
és önálló területként való kezelését? Ugyanebből a megfontolásból kiindulva
problematikus, hogy a dokumentum a Művészetek egyes részterületeiről mint
önmagukban értelmezett egységekről beszél, utalva az egyes művészeti ágak
sajátos személyiségfejlesztő-nevelő hatására.
A művészetek műveltségi területről gondolkodva, csatlakozva
a többek között Arató László által megfogalmazott kritikai észrevételekhez,
alapvetően problematikusnak tartjuk a Művészetekhez sorolt tartalmak,
ismeretterületek körét. Az irodalom - fentiekben már említett - kiemelésével,
ugyanakkor az elsősorban médiaszociológiai, tömegkommunikációs irányultságú
Mozgóképkultúra és médiaismeret művészetként való beemelésével kevéssé
koherens ismeret-együttes jelenik itt meg. A szöveg tanúsága szerint a
szerzők a művészetek közös jegyeként az "alkotó szándék" megjelenését
tételezik, ez a nézőpont és/vagy lehetőség azonban teljes egészében kimaradt
a médiaismereti terület tartalmai közül.
Már a bevezetőben is külön részterületekre szétosztva jelennek
meg azok a fejlesztési lehetőségek, melyek a művészetekre általánosan
érvényesíthetőek (a különböző ágakban természetesen más-más súllyal),
holott az első néhány bekezdés az integrációt hangsúlyozza, mint már említettük,
rendkívül szimpatikus módon. Nem is beszélve arról, hogy a bevezetőben
megjelenő fejlesztési területek nem kerülnek, vagy nem azok kerülnek kidolgozásra
a követelményeknél.
A fejezet bevezetőjében helye van, sőt szükséges a különböző művészeti
ágak/területek ismertetése, de a jelenlegi megfogalmazás még nyomaiban
sem tartalmazza ezt. Meg kell fogalmazni, hogy valójában mi is tartozik
az adott terület tárgykörébe. Nem a követelmények kivonatolására van szükség,
hanem a tevékenység ismertetésére.
Az egyes "tantárgycsoportok" követelményeinek
megfogalmazásánál, megtervezésénél komoly ellentmondások, következetlenségek
találhatók - a már említetteken kívül is. Csak ismétlésként: az alkotó
viszony megjelenése (vizuális témakör), az integráció lehetőségének felmutatása
(ének-zene: kapcsolatkeresések más művészetekkel) nem következetes.
A tantárgyi követelmények kibontásánál tovább romlik a helyzet.
Egy ilyen alapdokumentumnál minden művészeti ághoz ki kell dolgozni az
összes olyan témakört, melynek fejlesztése ott lehetséges, még akkor is,
ha így egyes elemek több helyen fognak szerepelni, sőt éppen ezzel valósulna
meg igazán az integráció átláthatósága, kézzelfoghatósága. Nem lehet elhanyagolni
emellett a speciális tárgyi tartalmakat sem.
Sajnálatos módon ebben a részben igen nagy számban szerepelnek
olyan felsorolások, melyek nem követelményeket tartalmaznak, még csak
témamegjelölésnek sem tekinthetők (pl. vágyak, varázslások; a megcsalt
férj és feleség; a nyilvánosság könnyed és felelősségteljes viselése;
azonosítás attribútumok alapján...). Az sem tisztázott, hogy képességek
és/vagy készségek fejlesztési követelményeit kívánja tartalmazni a dokumentum.
Vitatható továbbá mind a bevezetőben, mind a követelmények kidolgozásánál
a vizuális tárgyak dominanciája. Vajon ennek oka pusztán az, hogy a témakör
kidolgozója/kidolgozói ehhez a témakörhöz állnak közel, vagy talán mélyebb
okok állnak a háttérben? Ha az utóbbi, akkor jó lehet tudni, hogy mik
ezek a - feltehetőleg pedagógiailag alapozottságú - indokok...
A vizuális kultúra címszó alatt minden bevonható (egyébként
más műveltségi területek tárgykörébe sorolt) anyag olyan mértékben részletezetten
kerül ismertetésre, hogy nem lehet nem észrevenni a többi terület elnagyoltságát,
részben átgondolatlanságát. A kidolgozottság mértéke ennél a területnél
példa értékű, de mi történt a többi területtel, azok miért nem kaptak
ilyen körültekintő kidolgozást? Vagy csak a hozzáértő kéz hiányáról lenne
szó? Szakemberek megkeresése kapcsán társadalmi szervezetünk készséggel
áll rendelkezésre.
A dráma mint a színház nyelvét használó tevékenység, összművészeti
jellegű. Ennek tudomásul vételével egyértelművé válik, hogy a dráma rendkívüli
lehetőségeket biztosít a művészetek többi ágában elsajátított ismeretek,
technikák (de más műveltségi területeken tanultak) elmélyítése, rendszerezése,
integrálására. Ugyanakkor nem felejthetjük el azokat a sajátos tárgyi
tartalmakat sem, melyek erre a területre jellemzőek, és csupán itt fordulnak
elő. Érdemes ez ügyben elővenni a NAT-hoz készült központi tantervjavaslatok
egyikét-másikát, például a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ által
kidolgozott tantervet, de akár a kerettanterv bizonyos részeit is - ezekhez
az ismert és sokak által használt dokumentumokhoz képest visszalépés tapasztalható
a vitaanyag tárgyalt részének szemléletében és tartalmában egyaránt.
Nem látjuk indokoltnak az egyes művészeti részterületek
indulásának, illetve lezárulásának évfolyambeosztását sem. A Vizuális
kultúra és a Mozgóképkultúra és médiaismeret a 1-12. évfolyamon, a Zene-ének-játék
1-10. évfolyamon, míg a Tánc és dráma csupán az 1-8. évfolyamon szerepel.
Mintha a 14. életév után már nem lennének fontosak a dráma által nyújtott
fejlesztési, ismeretszerzési, rendszerezési stb. lehetőségek. A Vizuális
kultúra valamennyi évfolyamon való szerepeltetését indokolhatja ugyan
a szerzők azon - erősen vitatható - megállapítása, mely szerint "[a]
vizuális kultúra tanítása meghatározóan hat a többi műveltségi terület
tanítására és elsajátításának színvonalára", ez azonban nem indokolja
más területek diszkriminatív kezelését.
A médiaismeretek kisiskolásoknak való tanítását pedig a tantervi megbeszélések
során még az adott terület szakemberei is korainak vélték.
A NAT 2002 az Új Pedagógiai Szemle 2002 decemberi számának mellékleteként
jelent meg. Jelentősége abban áll, hogy - bár egy civil szerveződés készítette
- a Nemzeti alaptanterv korrekciójának kiindulópontjául szolgált. Az Oktatási
Minisztérium honlapján - a médiában megjelent információk szerint - két
héten belül olvasható lesz a NAT hivatalos vitaanyaga is. Könnyű nyári
olvasmányként ajánljuk...
KÖZGYŰLÉSI BESZÁMOLÓ
A Magyar Drámapedagógiai Társaság kiemelten közhasznú társadalmi szervezet,
amelynek közgyűlésen kell megvitatnia és elfogadnia a közhasznúsági jelentést...
Erre a közgyűlésre 2003. május 27-én, kedden 17 órai kezdettel került
sor Budapesten, a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
A közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a 2002. évi közhasznúsági beszámolót
és jelentést. Ezen kívül a résztvevők javaslatai alapján a Magyar Drámapedagógiai
Társaság közgyűlése az alábbi határozatokat hozta:
- A Társaság lehetőségeihez képest sort kerít nem tanfolyami jellegű
képzések megszervezésére.
- A Társaság megerősíti nemzetközi szerepét - rendezvények szervezésével
is.
- Feltérképezi a kommunikációs tréningek és a drámapedagógia közötti
kapcsolatokat, erről szakanyagokat készít, illetve ehhez a munkához
létrehoz a Társaság tagjaiból egy kommunikációval foglalkozó szakemberekből
álló csoportot.
- Megkeresi az egyetemeken a hallgatói önkormányzati irodákat, így
próbálja meg erősíteni a felsőoktatáson belül a drámapedagógia jelenlétét.
- A Társaság foglalkozik az alapfokú művészeti iskolák színművészet-bábművészet
tagozatának szakmai kérdéseivel - ehhez megkeresi a megfelelő fórumokat.
- Az őszi Színház-Dráma-Nevelés programsorozat keretén belül figyelmet
szentel a dráma érettségi kérdéskörének is.
A közgyűléshez kapcsolódó szakmai programban az érdeklődők beszámolókat
hallhattak, illetve játékok formájában - élvezetes formában - betekintést
nyerhettek az utóbbi időszak jelentősebb külföldi találkozóinak programjaiba.
EDERED-TALÁLKOZÓ HORVÁTORSZÁGBAN
Magyarország hivatalosan 1992 óta tagja a European
Drama Encounters/Rencontres
Europeennes de Drama (EDERED)
európai szervezetnek. A szervezet 1979-ben jött létre, azóta a gyermek
(12-15 év) és az ifjúsági (16-20 év) korosztály számára szervez nemzetközi
dráma/színjátszó találkozókat. A találkozók célja a drámajáték és egyéb
művészetek segítségével történő közös alkotás -, a drámapedagógia segítségével
próbálja meg leküzdeni nemcsak az országhatárokat, hanem azon túl a különböző
kultúrák közti különbséget - úgy tűnik, sikeresen.
Az eddigi találkozókat az alábbi időpontokban és helyszíneken rendezték
meg:
1982 Marlagne, Belgium; 1984 Neuchatel, Svájc; 1986 Vordingborg, Dánia;
1987 Stradford, Anglia; 1988 Bécs, Ausztria; 1989 Bonn, Németország; 1990
Echternach, Luxemburg; 1991 Dublin, Írország; 1992 Békéscsaba, Magyarország;
1994 Valetta, Málta; 1995 Ankara, Törökország; 1996 Hannover, Németország;
1997 Besancon, Franciaország; 1998 Helsinki, Finnorszg; 1999 Bécs, Ausztria;
2000 Jerusalem, Izrael; 2001 Viljandi, Észtország; 2002 Budapest, Magyarország;
2003 július 14-27 Pazin, Istria Horvátország
Magyarország az elmúlt tíz évben rendszeresen képviseltette magát a rendezvényeken,
és eddig kétszer rendezte meg a találkozót: 1992 nyarán Békéscsabán a
gyermek korosztály számára (fő szervezője Fabulya Lászlóné és a Körösvidék
Drámájáért Alapítvány, együttműködve a Békés Megyei Művelődési Központtal),
majd 2002 nyarán Csillebércen (fő szervezője Vidovszky György, Brazda
Marianna és az Országos Diákszínjátszó Egyesület) az ifjúsági korosztály
számára.
A résztvevők az egyes országok különböző tájegységeit, régióját is képviselik.
Kiválasztásuknál a következő elveknek kell megfelelni az EDERED előírása
szerint:
- A résztvevők életkorának az előírt korhatáron belül kell lennie.
- A találkozó kedvéért kell egy csoportot alkotniuk, nem pedig egy
már korábban is létező, egységes színjátszó csoportot képviselniük.
- A résztvevőknek az országuk különböző régióit kell képviselniük.
- A találkozóra meghívott országoknak egyenlő arányban kell fiú és
lány résztvevőt küldeniük.
- A résztvevőknek tapasztalattal kell rendelkezniük a színházi munkában,
a színjátszásban.
- A gyerekeknek-fiataloknak ismerniük kell az EDERED találkozók alapelveit.
- Tanácsos, hogy a csoport felkészüljön a részvételre a találkozó előtt.
Magyarország, az eddigi gyakorlat során, a résztvevőket a különböző
gyermek színjátszó találkozókon, fesztiválokon válogatta ki. Ezt a gyakorlatot
folytattuk most is, amikor a Magyar Drámapedagógiai Társaság és a műhelyvezető
drámatanár kollégák segítségével igyekszünk lehetőséget nyújtani tehetséges
gyermekeknek egy nemzetközi találkozón való részvételhez. (...)
A gyerekek nemzetközi munkacsoportokban fognak dolgozni (egy-egy csoport
10 más-más nemzetiségű gyermek-párból áll össze két felnőtt vezető irányításával).
Néhány szó a kísérő tanárokról:
Az idei év találkozóján Novák Géza Máté, a Magyar Drámapedagógiai Társaság
Drámatanácsának tagja, a 21. Színház a Nevelésért Egyesület művészeti
vezetője fogja hazánkat képviselni, mint drámatanár. Budapesten, a Bajza
Utcai Általános Iskolában dolgozik. A magyar küldöttséget (Hannover és
Viljandi után) harmadszor vezeti európai találkozón.
A csoportvezető Brazda Marianna. Békéscsabán, a Tevan Andor Gimnáziumban
angol nyelvet, tánc és dráma órákat vezet. A Körös-vidék Drámapedagógiájáért
Alapítvány kuratóriumi tagja. 2001 óta képviseli Magyarországot a European
Drama Encounters szervezetben; 2001 szeptemberében és novemberében az
Európa Tanács civil szervezeti részlege által tartott konferenciákon vett
részt, illetve mutatta be az EDERED munkáját a tanács tagjai számára.
Úgy tűnik, lassan az anyagi akadályok is elhárulnak (utazásunkat a Nemzeti
Kulturális Alapprogram támogatja): a 2003. évi horvátországi találkozón
a tehetséges magyar színjátszó fiatalok is részt vesznek. Mindent meg
fognak tenni azért, hogy munkájukkal, aktív közreműködésükkel megismertessék
hazánkat a velük egykorú fiatalokkal, hírünket viszik a világban, mint
eddig is tették minden alkalommal.
A találkozót két fontosabb előkészítő esemény előzte meg.
Az "Edered Board Meeting" 2002 októberében a szervezet vezetőségének
két napos találkozója volt a fesztivál helyszínén, Pazinban. A meghívottak
meggyőződhettek arról, hogy Horvátország rendelkezik azokkal a feltételekkel,
melyek szükségesek a találkozó megrendezéséhez.
A másik fontos esemény 2003. május 1-5. között zajlott Pazinban.
Ez a drámatanárok találkozója volt. A szervezők célja volt bemutatni
a munkafeltételeket, megismertetni a drámatanárokat a helyszínnel és legfőképpen
egymással, hiszen azok a párok, akik a nemzetközi csoportokban két héten
át együtt fognak dolgozni, itt kellett, hogy létrejöjjenek (a magyar drámatanár
Bosznia-Hercegovina drámatanárával együtt vezet majd egy gyerekcsoportot).
Az EDERED-tábor 2003. július 14-27. között lesz Isztria félszigetén,
Pazin városában (ez a táj ihlette Jules Vernét a Sándor Mátyás megírására).
Tizennyolc európai országból 12-15 év közötti 10 fős gyerekcsoport érkezik
két felnőtt vezetővel. A fesztivál ez évi témája az UTAZÁS. Ezen a témán
dolgoznak majd a gyerekek és a drámatanárok 14 napon keresztül a nemzetközi
csoportokban. A találkozó végén a műhelyek rövid bemutatót (fesztiválzáró
előadásokat) tartanak munkájukból, melyre természetesen hivatalosak a
pazini polgárok is. Mindezek mellett kirándulások, kirakodóvásár, nemzeti
zenés estek és képességfejlesztő műhelyek (tánc, báb, zene stb.) színesítik
a programot, teljessé téve a multikulturális együttműködést.
A magyar csoport tagjai: Almási Beáta (Fót), Ballabás Máté (Szabadszállás),
Kovács Barbara (Kecskemét), Kovács Kristóf (Budapest), Lehel Noémi (Győr),
Nánási Alexandra (Debrecen), Szolár Tibor (Békéscsaba), Weibl Dávid (Pápa),
Zalay Dorottya (Pécs)
Információk bővebben: www.edered.com.hr
Brazda Marianna - Novák Géza Máté
FRANCIA SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL
2003. március 20-23. között zajlott a XII. Pécsi
Francia Színjátszó Fesztivál.
A francia nyelvű középiskolás színjátszók évenkénti seregszemléjén 11
magyar és 8 külföldi csapat mutatkozott be.
A "szakmai tanácsadók" (szakmabeliek, tanárok) az idén a szentesi
Horváth Mihály Gimnázium francia színjátszóinak Popcorn János vitéz kalandjai
című János vitéz átiratát ítélték méltónak arra, hogy Magyarországot képviselje
a 2004-es törökországi Fesztiválok Fesztiválján.
A Francia Nyelvű Diákszínjátszásért Alapítvány és
a PTE Francia Tanszéke 2003. október 22-25. között rendezi évenkénti továbbképzését.
A színház- és oktatásmódszertani kurzus főként gyakorlati és csak francia
nyelvű órákból áll.
Helyszín: Pécs, Leőwey Gimnázium
Időpont: 2003. október 22-25.
Műhelyek:
- rendezői ismeretek (Harangi Mária, Boglári Tamás)
- mozgásműhely (Kovács Tamás, Kárpáti Péter)
- alapismeretek, maszk (Fransoise Simon, Jean Lataillade)
- színészi munka (Csetneki Gábor)
A kurzus ára (szállás, étkezés, oktatás): 40.000 Ft
A tanfolyam 40 órás, akkreditált és nemzetközi.
Jelentkezés, információk: Vatai Éva, Pécs 7621, Toldi u. 7.
tel (este): 72-211717, vataie@axelero.hu
(napközben) 72-518490, vataie@freemail.hu
A Néri Szent Fülöp Alapítvány által szervezett III.
Délibáb Fesztivál május 2-4. között zajlott Pécsett, a Bóbita
Bábszínházban. Az ország minden részéről érkező produkciók közül a zsűri
az idén Heltai Gáspár-Németh Ervin: Ponciánus császár históriája című
darabját ítélte a legjobbnak, melyet Németh Ervin rendezett, s a pápai
Szeleburdiák Színpad adott elő.
Lapzártakor még volt 15 hely!!!
ORSZÁGOS GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ TÁBOR
a Magyar Drámapedagógiai Társaság szervezésében
EGERVÁR, 2003. augusztus 2-9.
2003 nyarán újra lehetőség nyílik a színjátszás iránt érdeklődő 10-14
év közötti gyerekek számára országos, szakmai táborozáson való
részvételen.
Várjuk azoknak a jelentkezését, akik már kipróbálták magukat színpadon,
esetleg már működő színjátszó csoportok tagjai, és van kedvük a nyári
szünidőben egy héten át színházat játszani országos ismertségű gyermekszínjátszó
rendezőkkel, drámapedagógusokkal! Természetesen várjuk azokat is, akik
eddig még nem szerepeltek, de nagyon szeretnének színjátszani!
Csoportvezetők:
Bethlenfalvy Ádám (színész-drámatanár)
Gyevi-Bíró Eszter (rendező-drámapedagógus)
Lázár Péter (rendező-drámapedagógus)
Lipták Ildikó (színész-drámatanár)
Perényi Balázs (rendező-drámapedagógus)
Maximálisan 60 fő jelentkezését tudjuk fogadni. A résztvevők
12 fős csoportokban dolgozhatnak az öt csoportvezető egyikével, hat napon
keresztül.
A tábor végére minden csoport rövid bemutatót készít, amelyre szeretettel
várjuk az érdeklődőket! A napi színjátszós tréningeken kívül számos érdekes
programmal készülünk: az éjszakai játék mellett lesz színjátszós vetélkedő,
kirándulás, színházi előadás és még sok minden más!
A tábor helyszíne az EGERVÁRI KASTÉLY (nem azonos az egri várral - Zala
megyében, Zalaegerszegtől 10 km-re található). Elhelyezés 6 és 8 ágyas,
zuhanyozós szobákban.
A tábor részvételi díja: 25.000 Ft (ami tartalmazza a szállás, napi háromszori
étkezés, az utazás és a szakmai program költségeit)
Egy csoportból több színjátszó jelentkezése esetén a rendező társadalmi
szervezet kedvezményt biztosít. Csoportonként maximum 5 fő jelentkezését
fogadjuk.
Jelentkezés: ld. a következő tábornál!
Lapzártakor még volt négy hely...
ORSZÁGOS GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ-RENDEZŐI TÁBOR
2003. augusztus 11-16. között Berkenyén,
a Magyar Drámapedagógiai Társaság szervezésében
Azokat a gyermekszínjátszó-rendezőket, csoportvezetőket
várjuk a táborba, akik dolgoznak vagy már dolgoztak gyermekszínjátszó
csoportokkal és kedvet éreznek ahhoz, hogy egy nyári tábor keretében tovább
gazdagítsák, mélyítsék rendezői munkájukat, tapasztalataikat; akik szívesen
játszanak maguk is, és fejleszteni kívánják magukat olyan tréningek segítségével,
amelyek később kiválóan alkalmazhatók saját csoportjukon belül, a gyerekekkel.
A táborban két csoport dolgozik párhuzamosan két rendező,
Uray Péter mozgástanár, a Panboro Színház vezetője és Tóth Miklós, a Nyíregyházi
Móricz Zsigmond Színház rendezője segítségével, akik a szakmai programban
a rendezői gyakorlat felelősei. Az öt napon át, állandó csoportokban zajló
rendezői munka mellett beszédtechnikai tréninget tart Fort Krisztina,
mozgástréninget Uray Péter, és elméleti segítséget nyújt a "rendező
gyarlóságok tárának" izgalmas körbejárásával Sándor L. István.
A szakmai továbbképzést szolgáló rendezői tábor húsz főt tud fogadni.
A tábor helyszíne Berkenye (Nógrád megye, Vác közelében). A szállás, az
étkezés, az utazás és a szakmai program költsége: 25.000 Ft
Mindkét táborra érvényes: további információk
kaphatók az (1)4381024 vagy a (70)3353959-es telefonszámokon Tóth Adéltól.
Jelentkezés a jelentkezési lap kitöltésével és visszaküldésével: Magyar
Drámapedagógiai Társaság, 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.; fax: (1)4381024;
e-mail: drama@drama.hu. (A jelentkezési lapok letölthetők a társaság honlapjáról
is: www.drama.hu)
"UGORJ KI A BŐRÖDBŐL!"
A Káva Kulturális Műhely nyári drámatábora
2003. augusztus 23-29-ig lesz, Zebegényben. Várjuk minden 9-14 éves fiatal
jelentkezését!
A tábor ára: 23.000 Ft (szállás, étkezés, programok - a támogatások függvényében
ez csökkenhet!)
A jelentkezési lap letölthető a www.kavaszinhaz.hu
weboldalon.
Káva Kulturális Műhely, www.kavaszinhaz.hu;
email: kava@kavaszinhaz.hu
1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.; tel/fax: (1)3150781
Még van néhány hely...
A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ DRÁMATÁBORA
A táborba 9-14 év közötti fiatalokat várnak: azokat, akik
szívesen kipróbálnák magukat olyan színházi játékokban, ahol maga a játék
folyamata a lényeges, ahol a játszó személye áll a középpontban, nem valamiféle
produkció, és nem a közönség. Ettől még a játékok színházilag is érdekesek...
Ettől még lesz a tábor végén egy záró bemutató - a műhelymunkából válogatva.
Izgalmas nyárvégi, nyárbúcsúztató játék
TÖRTÉNETI ADALÉK:
Tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre a tábor (valóban hagyományosnak
mondható). Természetesen a program minden évben új. A régiekről tanulmányok
jelentek meg a Drámapedagógiai Magazinban 1996-ban és 2002-ben.
HELYRAJZI ADALÉK:
Dég a Mezőföldön - a Velencei tó, a Balaton, a Sió-csatorna és a Duna
által határolt területen - található, Budapesttől 110, Siófoktól kb. 30
km-re. A 2500 lakosú település és környezete, a Festetics-kastély és annak
vadregényes ősparkja, a parkot átszelő patak, a horgásztó, a Holland-ház
vonzza a kirándulni és aktív pihenésre vágyókat. Az 50 férőhelyes Borostyán
Panzióban úszómedence, asztalitenisz, kerti játékok, a parkban pedig labdajátékokra
alkalmas terület áll a táborozók rendelkezésére.
IDŐPONT: 2003. augusztus 21-26. HELYSZÍN: Dég, Borostyán
Panzió. RÉSZVÉTELI DÍJ: 26 ezer Ft/fő
A tábor résztvevőinek létszáma maximált: 30 fő.
Amennyiben egy családból több gyermek jelentkezik a táborba, akkor a részvételi
alapdíjból 10-10% kedvezményt biztosít a tábort szervező társulat. A jelentkezésnél
kérjük a részvétel díj felének a befizetését.
Cím: 2111 Szada, Székely B. u. 1/c.; tel/fax: 28/404702 vagy 30/2749066.
E-mail: kerekasztal@mail.datanet.hu;
Internet: www.szinhaz.hu/kerekasztal
Társaságunk ismét indítja akkreditált GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ-RENDEZŐI
tanfolyamát
Budapesten, a Marczibányi téren.
A 120 órás képzés díja: 80.000 Ft + 4.000 Ft vizsgadíj
A képzés vizsgával zárul és tanúsítványt ad.
A képzés időpontjai:
2003. szeptember 27-28., október 25-26., december 6-7., 2004. január 17-18.,
február 14-15., március 20-21., április 24-25., május 21-22-23. (A képzések
szombatonként 10-18-ig, vasárnap 9-14 óráig tartanak.)
Képzésvezető: Sándor L. István
Jelentkezési lap és további információ kérhető Tóth Adéltól a következő
telefonszámokon: (70)3353959 vagy (1)4381024
DRÁMAPEDAGÓGIAI TANFOLYAM INDUL A MARCZIBÁNYI TÉREN
A 120 oktatási órából álló akkreditált pedagógus továbbképzés időbeosztása:
2003. október 4-5., október 11-12., november 8-9., november 15-16., november
29-30., december 13-14., 2004. január 10-11. és január 23-24-25.
Programvezető: Kaposi László
Tanfolyami díj: 80 ezer Ft/fő + vizsgadíj
További információk ügyében Juszcák Zsuzsa hívható:
(1)4381027, (70)3356285
VESZPRÉMI PROGRAMOK DRÁMAPEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ képzés
Veszprémben
A Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskola kihelyezett levelező képzésén,
amely 4 féléves (494 óra) a résztvevők elsajátíthatják, hogy a drámapedagógia
alkalmazásával miként segíthetik elő a gyermekek/fiatalok szocializációját,
hogyan fejleszthetik képességeiket, használhatják tudásukat a korrekciós,
prevenciós munkában, a gyógyító és a színházi nevelés területén, valamint
felkészülnek a Tánc és dráma tantárgy tanítására, illetve a művészeti
iskolákban folyó oktatásra. (A képzés befejezése után lehetőség van kiegészítő
5. félév elvégzésére is, mely után pedagógus-szakvizsgát tehetnek a résztvevők.)
A képzés szakmai irányítói: Szücsné Pintér Rozália drámapedagógus, szakértő
és Móka János, a zsámbéki főiskola Drámapedagógiai Tanszékének docense
Tanárok: Dr. Előd Nóra drámatanár, Kovács Norbert néptáncoktató, Pap Józsefné
logopédus, Szalóki B. Dániel rendező, Zalavári András csoportanalitikus,
drámatanár és sokan mások.
A képzésben való részvétel feltétele: felsőfokú (lehetőleg pedagógiai
jellegű) diploma. A képzés költsége: 80.000 Ft/félév
A képzés helyszíne: Kozmutza Flóra Általános Iskola és Készségfejlesztő
Speciális Szakiskola, Veszprém (Sümeg, Pápa)
A képzés 2003 szeptemberében indul (jelentkezés folyamatosan).
Kreativitásfejlesztés a művészetek komplex alkalmazásával
A 60 órás akkreditált képzés célja, hogy a résztvevők a zene, a dráma,
a tánc és a képzőművészet segítségével, saját élményeik alapján ismerjék
meg a kreativitás-fejlesztés során alkalmazható módszereket. A tréning
a természetes alkotókészség felszabadításával nyújt tapasztalatokat, melyek
a személyiség változásához biztos hátteret adva az élet minden területén
hasznosíthatók. A résztvevők a képzés végeztével képesek lehetnek az általuk
vezetett csoport tagjainak kreativitását, önkifejezését hatékony módon
fejleszteni, valamint gyakorlatra tehetnek szert a segítő kommunikációban
is. A jelentkezéshez nem szükséges sem előismeret, sem művészi hajlam!
Tanfolyamvezető: Zalavári András mozgás- és táncterapeuta, csoportanalitikus,
drámatanár
Részvételi díj: 40 000 Ft
A tanfolyamkezdés időpontja: 2003 február, július (tábor), szeptember.
Helyszín: Veszprém (Magyarpolány/tábor, Győr, Körmend, Tatabánya).
Várjuk tantestületek jelentkezését! (Ez esetben jelentős kedvezményt tudunk
adni!) A képzést minimum 10 fő jelentkezése esetén tudjuk indítani.
Színjátszó-rendezői képzés
A 60 órás (6-7 alkalommal szombati napon tartott) képzést olyan érdeklődőknek
(pedagógusok, népművelők...) ajánljuk, akik iskolában, művelődési intézményben
gyermek vagy ifjúsági színjátszó-csoportot vezetnek, illetve akiknek napi
munkájukban gyakran van szükség ünnepi műsorok összeállítására, rendezésére,
versmondók felkészítésére.
A képzés során elsősorban színjátékos és rendezői alapismeretekkel, a
műsorszerkesztés, -rendezés alapjaival, "színészvezetéssel",
versrendezéssel ismerkedhetnek a résztvevők.
A képzés szakmai vezetője: Szalóki B. Dániel rendező, a Körmendi Színházi
Társulat művészeti vezetője.
A képzés helyszíne: Veszprém, Sümeg (de a megye más településén is lehetséges)
Részvételi költség: 15 000 Ft/fő
"Áttűnések, áthallások"
- komplex művészeti tábor felnőtteknek Magyarpolányban 2003. július 13-19-ig.
Olyan érdeklődők jelentkezését várjuk, akik élményszerű tapasztalatokra
szeretnének szert tenni a színjátszás és a kapcsolódó társművészetek terén.
A tábor szakmai vezetői: Zalavári András drámapedagógus, Kiss Judit Ágnes
rendező és Piller Csaba szobrászművész.
Részvételi költség: 20.000 Ft.
További információk: Zalavári Andrástól kérhetők a 20/9246250-es telefonszámon
vagy a zandras@infornax.hu dsrótposta címen.
A veszprémi képzésekre a jelentkezéseket az alábbi címen várják: Candy
Bt, 8200 Veszprém, Lóczy u. 6/c.
Információ: Szücsné Pintér Rozália (88/422493; 30/2164579)
HOGYAN IGAZ? AVAGY - A VERSMONDÓ FELKÉSZÍTÉSE
A Marczibányi Téri Művelődési Központ a Magyar Drámapedagógiai Társaság
támogatásával négy napos intenzív műhelyt szervez versmondók és versmondókkal
foglalkozó tanárok részére.
A nem akkreditált képzés időpontja: 2003. augusztus 21-24. (csütörtöktől
vasárnapig): 30 óra előadás és gyakorlat + 6 óra kiegészítő program
Vezető tanár: Gabnai Katalin
A műhely, gyakorlatban foglalkozik a jól ismert gondokkal és problémákkal:
Ki mondjon verset? Hogyan mondja? Mit mondjon? Mikor mondja? Vannak-e
egyáltalán szabályok? Kinek mi javasolható? Alkalmas-e a tanítványom versmondásra?
Alkalmas vagyok-e fellépésre? És egész estés pódiumi műsor vállalására?
Ugye, jól mondom azt a verset, amit évek óta mondok? Nincs elég választék
annak a korosztálynak, amelyikkel foglalkozom, irodalmat kérek a versválasztáshoz.
S hogyan mondunk prózát? S milyen ismereteket, milyen képességeket kíván
az instrukcióadás? És így tovább...
Részvételi díj: 12.000 Ft
A képzésről a szervező intézmény látogatási igazolást ad.
Jelentkezés levélben vagy e-mail-ben: Tóth Adél (70)2234878, (70)3353959;
(1)2124885, 438102, adelto@freemail.hu
Honlapunk látogatóinak száma lapzártánk időpontjában 24 ezer feletti...
A drama.hu tartalmi bővítésére kerül sor a nyáron: a Drámapedagógiai Magazin
kereskedelmi forgalomból "kikopó" számainak anyaga kerül fel
a hálóra.
Elindult egy új "drámás" címgyűjtemény a "neten" -
ajánljuk az érdeklődők figyelmébe: http://dramapedagogia.lap.hu/
A II. ORSZÁGOS GYERMEKSZÍNHÁZI SZEMLE DÍJAZOTT ELŐADÁSAI
A 2003. május 12-16. között Budapesten, a Marczibányi Téri
Művelődési Központban megrendezett II. Országos Gyermekszínházi Szemlén
öt nap alatt 18 előadást nézhettek meg a gyerekek és a felnőtt érdeklődők.
A szakmai zsűri véleménye alapján a következő díjakat adták át:
* A Magyar Drámapedagógiai Társaság különdíját, 50 ezer Ft-ot a Ládafia
Bábszínház (Biatorbágy) Együgyü Mihók, avagy a balgaság szerentséjének
egészen igaz története című előadása kapta.
* A Marczibányi Téri Művelődési Központ különdíját, 50 ezer Ft-ot a Hattyúdal
Színház (Budapest) Szent László királyrul ének című előadása kapta.
* Az ASSITEJ ("Gyermek és Ifjúsági Színházak Nemzetközi Szövetségének
Magyar Központja" Egyesület) Üveghegy-díját a Figurina Animációs
Kisszínpad (Tinnye) A Nap és a Hold elrablása című előadása kapta.
* A II. ker. Önkormányzat különdíját, 100 ezer Ft-ot a Stúdió "K"
(Budapest) Csipkerózsika című előadása kapta.
* A II. Országos Gyermekszínházi Szemle fődíját, a Fővárosi Önkormányzat
díját, 200-200 ezer Ft-ot a Maskarás Céh (Budapest) Vásárforgó - Paprika
Jancsi című előadása és
a MárkuSzínház (Pécs) Az égigérő fa című előadása kapta.
A szakmai zsűri tagjai voltak:
Molnár Piroska - Kossuth-díjas színművész
Kornis Mihály - író
Sándor L. István - színikritikus
POSZT - pécsi szemmel
A hőmérő higanyszála kúszik, kúszik felfelé... még egy pont,
amelyen a POSZT már hasonlít az Avignon-i Fesztiválra. Mintha "a
mediterrán hangulatok városában" kicsit csökkent volna tavalyhoz
képest a nyüzsgés - az is lehet, hogy azért, mert napközben mindenki a
hűvös helyeket keresi. De nincs mese, a meleggel így is, úgy is szembesülniük
kell a színházrajongóknak: a légkondicionálás nélküli színháztermek zsúfoltak,
már hetekkel ezelőtt minden jegy elkelt.
Inre, offra, mindenre. De senkinek nem kell lemaradnia a látványosságokról:
a város legmelegebb, legárnyéktalanabb pontjain, a Széchenyi téren és
a Székesegyház előtt élvezhető - néha színvonalas - ingyenes előadások
várják a nézőket (a Színház- és Filmművészeti Egyetem előadásai, Márkus
Színház, koncertek), sokkal nagyobb odafigyeléssel és rendszerességgel
tervezve, mint tavaly, amikor az ország másik végéből 40 fokos melegben
leutazó kollegáim és gimnazistáik előadásának kezdetén 4(!) néző ült a
Széchenyi tér alkalmi színpada előtt!
Nekünk pécsieknek nagyon jó, hogy van POSZT! Jobb már csak az lenne, ha
jobb lenne! És lehetne! Ezt a jobbítást szolgálnák az alábbi észrevételek.
Rosszul indult az idei fesztivál: az első előadások egyike - Kertész Imre:
Sorstalanság c. regényének Darvas Iván által történő megidézése - a művész
betegsége miatt elmaradt. Nagy szomorúságunkra. Szép kezdés lett volna!
Üde színfoltok sokasodtak a "programozás palettáján", a Színművészeti
Egyetem hallgatóinak előadásai: az egyetemisták lendületéből, tehetségéből,
lelkesedéséből és szakmaszeretetéből igen rangos produkciók születtek.
Hármat láttam közülük: fegyelmezett, szép előadások voltak - a versenyprogram
sok darabjának értékeit meghaladva! Két éve tudatosan válogatom ki ezeket
a darabokat: itt sodor leginkább magával a színház!
(Zsámbéki Gábor osztályának Csehovok c. összeállításán néhány jóízű nevetés
is harsant a pokoli melegben, a végén erős meghatottság. A tárgyhasználat
és a térkihasználás titkaiból is szép leckét kaptunk: ki gondolta volna,
hogy ennyiféle térben lehet játszani a mi kis pécsi Helyőrségi Klubunkban!)
Szintén üdvözlendő egy - a társadalmi és művészi szolidaritás hiányában
fuldokló társadalmunkat meghazudtoló - jelszínházi produkció (Molnár Ferenc:
Liliom, Csönd Színház) vagy az értelmi fogyatékosokból álló Baltazár Színház
szabadtéri előadása. (Én a programfüzetben feltétlenül megjegyezném, milyen
színészek alkotása ez utóbbi előadás: a szomorú valóság nem a komédia
része, ne tessék nevetni, kérem!)
A POSZT születése óta pusztába kiáltott szó marad az az igény, hogy rangos
gyermekelőadásokat illesszenek a programba! Ez nem csak szakmai és színházi
nevelési igény lenne, hanem egy immár "jól menő rendezvény"
alázata a város gyermekközönsége iránt. Jó, tudom, hajdanán elhatározták
a szigorú szervezők: gyermekelőadásokat ne! Azóta az off-program szépen
bővül, terebélyesedik: akkor miért ne lehetne hiánypótlón a gyermekszínházi
produkciók felé nyitni? Négy éves gyermekemet a fesztiválon csupán egyetlen
előadásra tudtam elvinni (a Színház- és Filmművészeti Egyetem III. évfolyamának
bábszínész osztálya Egy kiállítás képei című bábfantáziájára - szellemes,
kedves előadás, itt-ott erős vizuális hatásokkal). De hisz ott a Márkus
Színház szabadtéri produkciója, meg a Kaláka koncert! - mondhatják a rendezők.
Hát igen, de mit csináljak, ha elkapatott gyermekem "igazi"
előadásra akar menni, egy igazi színházterembe, mint a felnőttek! És ez
a városban bármely gyerekkel előfordulhat - elvégre a felnőttek jó példája
is lehet ragadós, s én nem tudok nekik előadást ajánlani! A 14 évesekkel
bezárólag egyetlen korosztálynak sem! (Vagy várjunk türelmesen, hiszen
a fiam, beleegyezően bár, kicsikart egy ígéretet: Ha majd felnőtt leszek,
járhatok színházba?)
Úgy gondolom, ezen a ponton a fesztivál politikája nem csak rossz, de
meglehetősen szűk látókörű is. Rossz pillanatomban így fogalmaznék: ez
a gesztus a mai magyar színházi élet gőgjét, nemtörődömségét és elszigeteltségét
tükrözi.
Olvastam a Színház júniusi számában az idei válogatásról megjelent cikkeket
- hajlandó vagyok igazat adni íróiknak, mert vitriolos tollukat láthatóan
a jobbítás szándéka irányította. Figyelmeztettek budapesti ismerőseim
is néhány igen csak színvonaltalan előadásra, amely a pécsi versenyprogramba
beválogattatott. Ízlés dolga: én jó öreg kartéziánus reflexszel, ha tehetem,
elmegyek megnézni rossznak és jónak beharangozottat. Mert - bocs, Pécsi
Nemzeti! - örül a helyi színházrajongó, ha ez által egy kicsit tovább
láthat az orránál!
Még egy hiányosság: Pécs egyik nevezetessége, a sok apró, bájos tér a
belvárosban az idén is kihasználatlan maradt. Egy-egy utcaszínházi produkció
nagyot lendített volna a hangulaton, s sokakkal sikerült volna feledtetni
a 3000 Ft-ig felszökő jegyárak miatti frusztrációt!
Vatai Éva
A DRÁMAjátékos következő számával 2003 szeptemberében jelentkezünk.
Kérjük mindazokat, akik információkat szeretnének közzétenni, hogy 2003.
szeptember 15. előtt e-mail, esetleg levél vagy fax formájában juttassák
el hozzánk megjelentetni kívánt anyagaikat.
A beérkezett rövid szakmai anyagokat
1200 példányban ingyenesen közöljük.
Közvetlenül a szerkesztőnek is küldhetők a megjelentetni kívánt írások:
Kaposi László
2111 Szada, Székely B. u. 1/c.
(e-mail: lkaposi@drama.hu; tel/fax:
28/404702)
|