Drámatanács
A Magyar Drámapedagógiai Társaság a novemberi közgyűlésén úgy döntött,
hogy az öttagú elnökség mellett létrehozza a drámapedagógiai tanácsot,
amelynek feladata lesz, hogy stratégiai célok meghatározásával és a szakmai
problémák rendszeres megvitatásával segítse a döntéshozó és az operatív
munkát. A közgyűlés elfogadott egy kb. 40 főből álló listát, amelyen a
drámapedagógia különböző szakterületeinek legjobb képviselői szerepelnek,
akik első alkalommal 1999. január 8-án ültek össze Budapesten.
A tanács öt szekcióban kezdte meg a munkáját: az óvodai és általános
iskolai, középiskolai, felsőoktatási, mellett a gyermekszínjátszás és
a színházi nevelés ügyeit áttekintő szekció is dolgozott.
Az alábbiakban közreadom azokat a legfontosabb gondolatokat, amelyek
a drámapedagógiai tanács munkája során születtek:
- A Magyar Drámapedagógiai Társaság a nemzeti alaptanterv alapvető modernizációs
és iskolahumanizáló vívmányának tekinti, hogy a Művészetek műveltségi
területben körülhatárolhatóan helyet kapott a Tánc és dráma műveltségi
részterület.
- Ennek eredményes közvetítésére elengedhetetlen, hogy a pedagógusképző
intézmények tánc és dráma szakos, továbbá (gyermektánc szakos mellett)
dráma szakos tanárokat is képezzenek. Mindezt ne csak posztgraduális
képzés formájában, hanem nappali tagozaton is tehessék...
- Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógusjelöltek tanórai és tanórán kívüli
nevelésre való felkészítésében is helyet kapjon drámapedagógia mint
módszeregyüttes (ezen belül külön hangsúlyt kellene kapnia a gyermekszínjátszó-rendezői
kompetenciáknak).
- Szükséges lenne, hogy az iskolai tantervben a dráma mint önálló - választható
- tantárgy jelenjen meg.
- A képzések és önképzések színvonalának, az iskolai munka hatékonyságának
eme-lésére fontosnak tartjuk új kiadványok sorozatának (tanári segédletek,
tankönyvek, jegyzetek stb.) megírásának, megjelentetésének támogatását.
- A Társaság átfogó adatbázist kíván létrehozni a drámapedagógiai képzettséggel
rendelkezőkről, feltérképezve ezzel tevékenységi körüket, továbbképzési
igényeiket és segítve a drámamódszert használók együttműködését.
- Emellett a drámapedagógiai tanács javasolja, hogy a Társaságon belül
működjék a regionális műhelyek vezetőit, illetve képviselőit tömörítő
fórum ("műhelyek tanácsa"), amely eredményesebbé tehetné a szakmai tapasztalatcserét
az ország különböző régiói között.
- A drámapedagógiai tanács javasolja, hogy a tapasztalatcsere és a továbbképzés
új formájaként honosítsuk meg a drámapedagógusok és rendezők hazai tanulmányútjait,
s ezek anyagi támogatására a Társaság képezzen pénzügyi alapot.
- A gyermekszínjátszás területén a Társaság továbbra is felvállalja a
Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozó felmenő rendszerű szervezését,
erősítve annak műhelyjellegét; a legjobb előadásokat a Társaság javasolhatná
az Országos Színházi Találkozó kiegészítő programjában való bemutatásra.
- A tanács javasolta, hogy a rendezői képzés segítésére a Társaság indítson
el egy "Rendezésről pedagógusoknak" munkacímű könyvsorozatot (rendezéselmélet,
gyakorlati kézikönyv, forgatókönyvek, műhelytapasztalatok stb.), a továbbképzés
segítésére pedig egy rendezői műhelyt, illetve az alapképzés tekintetében
a szakmai társszervezetekkel együttműködve tegyen lépéseket az állami
rangú színjátszó rendezői képzés (C, B kategória) visszaállítására.
- A Társaság készíthetne egy országos szakértői listát azokról a személyekről,
akik a gyermekszínjátszó találkozók zsűrijében tanácsaikkal segíteni tudnák
a rendezők munkáját.
- A színházi nevelési szekció fontosnak tartja egy szakmai konferencia
szervezését a színházi nevelés hazai helyzetéről (hivatásos színházak
gyerekelőadásai, színiiskolák, drámatagozatos középiskolák, TIE-társulatok),
továbbá egy állandó helyszín megtalálását, amely a nívós gyerekelőadások
helyszíne lenne (pl. a Marczibányi felújított színházterme). Az elnökség
áttekinti a javaslatokat, a jelenlegi körülményeknek és a Társaság pénzügyi
helyzetének megfelelően súlyozza őket, s azután dönt a megvalósításukról.
S hogy nem a levegőbe beszélt a tanács, azt máris bizonyítja néhány
megbízás a "Rendezésről - pedagógusoknak" sorozat első három kötetének
megírására, szerkesztésére, illetve az adatbázis szerkesztéséhez szükséges
adatlap öszszeállítására. Németh Ervin írása drámapedagógiai tanács
üléséről (megjelent a DESZKA VII. évf. 1. számában, 1999. január - kivonatos
átvétel)
Elnökségi ülés
A Társaság elnöksége az 1999. február 2-án megtartott ülésén a következő
témakörökkel foglalkozott:
- Az esedékes pályázatokkal (amelyekből - szerencsés esetben - az egyesület
tevékenysége finanszírozható): beadtuk pályamunkáinkat az országos hatókörű
társadalmi szervezetek működési feltételeinek biztosítását célzó parlamenti,
NKÖM, Oktatási Minisztérium pályázatra. Az NKA közművelődési kollégiumának
pályázatától (soron kívüliséget kérve!) az országos gyermekszínjátszó
fesztiválrendszer támogatását, finanszírozását várjuk.
- Az egyesület jelenlegi anyagi helyzetével
- A Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozóval
- A műhelyvezetők találkozójával
- A Társaság tagságának, a társszervezeteknek, a döntéshozóknak, egyéb
(a drámapedagógia és a gyermekszínjátszás iránt) érdeklődő szakembereknek
egyaránt szóló hírlevél rendszeres megjelentetésével
- A Társaság pr-ügyei több formában is előkerültek (pl. a Társaság munkáját
bemutató többnyelvű ismertető; embléma, fejléces papír; címlisták, amelyekre
a kifelé irányuló tájékoztatást is szolgáló hírlevet elküldhetnénk; személyes
megkeresések a tájékoztatás és ügyeink képviselete végett stb.)
- Szó esett arról, hogy saját Interneten saját oldalakra (honlap) lenne
szükségünk.
- Érintettük az érdekképviseletet, ezen belül kitüntetési javaslatok benyújtását
(eddig ez ügyben eredménytelenek vagyunk: több felterjesztésünkre sem
érkezett pozitív válasz persze, nem szabad elfelednünk ez ügyben a személy-
és rendszerfüggőséget)
- Napirenden voltak a gyermekszínjátszó-rendezői képzés akkreditálási
problémái.
- Foglalkoztunk az augusztusra tervezett - meghívásos - szakmai továbbképzéssel
- A színházi nevelés hazai helyzetével foglalkozó konferencia előkészítésével
KOMA-konferencia
A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány MŰVÉSZETI NEVELÉS címmel kétnapos
konferenciát rendezett február végén Budapesten, a Közgazdaságtudományi
Egyetemen. A konferencia célja - a KOMA tájékoztató levele szerint - a
saját (sajnos meglehetősen régi, 1995-97 között két lépcsőben lefutott)
művészeti nevelési pályázatuk eredményeinek bemutatása mellett lehetőséget
teremteni a témakörrel kapcsolatos érdemi vitákra, a tennivalók számbavételére,
új alternatívák kidolgozására.
A nyitó és a záró plenáris ülések között a hangsúly a szekciók munkájára
került. Ezen belül a Tánc és dráma szekció munkájának megszervezésére
Társaságunk kapott felkérést a közalapítványtól. A táncosok és a bábosok
munkája már a KOMA pályázatában sem jelent meg, alig akadt ezen területekhez
tartozó pályázat, de a sokkal nagyobb számú drámapedagógiai pályázat sem
reprezentálta igazából szakterületünket. Egyébként mindezek ellenére a
dráma terén jelentős munkákat támogatott a KOMA, jó néhány szakmai fórum
létrejötte, kiadványok elkészülte és megjelenése köszönhető a közalapítványi
támogatásnak: mint ahogy a KOMA lapjában olvasható, a "drámás" pályázók
20%-a rögtön használható írásos anyagot küldött be, a nyertes pályázatok
további 20%-a volt helyi érdekű, az ezekre fordított összeg "egyszeri
hasznosítású", 60% pedig a "valóságba épült be" pedagógustovábbképzések
formájában.
A fentiek miatt is a szekció munkája a dráma köré szerveződött: három
színvonalas bemutató foglalkozást láthattak az érdeklődők (számuk 40-60
fő közötti volt). Szauder Erik a Budenz utcai iskola 4. osztályosaival
tartott órája népmesét dolgozott fel, Török László (mint a tavaly novemberi
Marczibányi téri szakmai fórumon tette) ezúttal is versekhez nyúlt: vajdasági
költők alkotásaiból bontott ki drámát a már említett iskola 8. osztályos
tanulóival, majd a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ fiatal színészdrámatanár
csapata Lipták Ildikó vezetésével Synge: A nyugati világ bajnoka című
drámájából indított-bontott ki drámamunkát (kistarcsai és gödöllői középiskolás
színjátszók közreműködésével).
Idő hiányában a KOMA támogatásával készült oktatófilmek bemutatójára
már nem került sor.
A szekció programját szakmai beszélgetés zárta: a témát nem a látott
bemutatók jelentették (azokra a Drámapedagógiai Magazin következő számában
visszatérünk), hanem a másnapi plenáris ülés beszámolójának egyeztetése.
A jelenlévők közösen próbálták megfogalmazni jelenlegi helyzetünk összegzését
- főként a drámára kihegyezve, de a társművészetekről meg nem feledkezve.
A konferenciát záró plenáris ülésen az egyes szekciók munkájáról kaptunk
rövid áttekintést. A Tánc és dráma szekciót Gabnai Katalin képviselte.
A helyzet-ép felvázolásánál a drámatanács hírlevelünk címoldalán már ismertetett
javaslatai közül az első ötöt alapnak tekintették, elfogadták a szekció
munkájában résztvevők is.
A következő témák kerültek még említésre:
- A képzések törvényességi feltételeinek, jogi hátterének megteremtése
(a különböző szinteken jelentkező akkreditációs problémáktól a szakmásításig,
vagyis a szakképzési jegyzékbe történő felvételig).
- A hatalom ne csak olyan esetekben tekintse partnernek a drámapedagógia
területét képviselő országos szakmai szervezetet, amikor valamilyen munka
elvégzést (pl. egy rendezvény egyik szekciójának megszervezését) várja
el, hanem akkor is, amikor a drámapedagógia egészét érintő oktatáspolitikai,
jogi, pénzügyi döntések előkészítése folyik; amikor a drámapedagógia szakmai
részkérdései kapcsán születnek tárgyi, illetve személyi döntések.
- A Magyar Drámapedagógiai Társaság alkalmas (országos méretekben) a regionális
(megyei, területi) szinten folyó műhelymunka koordinálására. Ennek anyagi
feltételeinek megteremtésére kevésbé... A hatalom nem mondhat le a tömegeket
megmozgató, minőségében is színvonalas gyermekszínjátszás támogatásáról,
ugyanígy: ne mondjon le egy szakterület országos műhelyrendszerének támogatásáról
sem.
- Szükség van a továbbiakban is pályázatok kiírására: ezek nélkül nem
tudunk képzéseket, szakmai fórumokat szervezni, módszertani kiadványokat,
oktatófilmeket készíteni...
(Érdemes és célszerű lenne az egyes területekért felelős szervezetekkel
egyeztetni a kiírandó pályázatokat.)
DRÁMA-SZÍNHÁZ-ISKOLA címmel rendezett nagyszabású továbbképzési programot
a Pécsi Drámaműhely (az Apáczai Nevelési Központ Drámaműhelye és a Leőwey
Klára Gimnázium DráMások csoportja) 1999. február 8-13. között. Vendégszerepelt
a KÁVA Kulturális Műhely, több bemutató foglalkozást tartott Nyári Arnold
(Kerekasztal Színházi Nevelési Központ), továbbá a helyiek közül Cserháti
Eszter, Haas Éva, Rédli Mária, Vatai Éva, Zalay Szabolcs drámatanárok.
A programokat a házigazda iskolákon kívül a Baranya Megye Közoktatásának
Fejlesztéséért Közalapítvány támogatásával valósították meg.
A területi találkozók helyszínei és szervezői:
- Debrecen - Kölcsey Ferenc Művelődési Központ (Borsod-Abaúj-Zemplén
m., Szabolcs-Szatmár-Bereg m., Hajdú-Bihar m.)
- Vác Madách Imre Művelődési Központ (Heves m., Nógrád m., Komárom-Esztergom
m., Pest m.)
- Szolnok - Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat (Jász-Nagykun-Szolnok
m., Csongrád m., Békés m., Bács-Kiskun m.)
- Veszprém - Megyei Művelődési Központ (Győr-Moson-Sopron m.,
Veszprém m., Vas m., Zala m.)
- Nagyatád - Városi Művelődési Központ ( Fejér m., Tolna m.,
Baranya m., Somogy m.,)
- Budapest - Marczibányi Téri Művelődési Központ
- Országos döntő: Tatabánya, Jászai Mari Színház-Népház
120 órás (intenzív) drámapedagógiai tanfolyam indul a Marczibányi
Téri Művelődési Központban Kaposi László vezetésével és a Kerekasztal
színész-drámatanárainak közreműködésével (1-3. nap: május 21-23.; 4-10.
nap: június 21-27. között). Jelentkezés Juszcák Zsuzsánál (tel.: 2122820;
2124885).
Megjelent A DRÁMA TANÍTÁSA című tanári segédletsorozat két újabb
kötete (segédlet az 1-2. osztályban, illet-ve a 7-8. osztályban tanítók
számára). A kiadványok megrendelhetők a Kerekasztal Színházi Nevelési
Központ címén (2100 Gödöllő, Szabadság út 6.; tel.: 28/404702).
Elkészült a Magyar Drámapedagógiai Társaság oktatófilmje SZÍNHÁZI
KONVENCIÓK A DRÁMATANÍTÁS-BAN címme
|