EZ IS FANTASZTIKUS!

(a cím előzménye: idei 1. számunk Ez fantasztikus c. írása)
A Parlament társadalmi szervezetek támogatása céljából évente szétoszt párszáz milliót. Pályázat útján. Tavaly egyesületünk 790 ezer Ft-ot kapott. Az előző évben 1 milliót.
A Magyar Drámapedagógiai Társaság kiemelten közhasznú szervezet, vagyis deklaráltan állami feladatot lát el országos viszonylatban. Létünk, munkánk szempontjából fontos ez a pénz, mivel ez az összeg kivételesen nem céltámogatás, vagyis nem egyes programok megvalósításához (és csakis ahhoz), hanem a működés költségeihez járul hozzá. Mivel egy kisebb állami (nagyobb önkormányzati) intézmény feladatait látjuk el társadalmi munkában (állásban csak egy fő, az adminisztratív és szervezési munka irodai részét ellátó kollégánk van), nagyon fontos, hogy pl. ne saját zsebből finanszírozzuk az irodai költségeket, vagy éppen ne legyen szükséges rávarrni az egyes rendezvényekre az általános költségeket, és ne kelljen, példának okáért a nyugdíjas drámatanároknak a határon túli magyar pedagógusok oktatása céljából saját pénzükből fizetni az útiköltséget.
Idén felborult a világ.
Kaptunk 100 ezer Ft-ot.
Panaszkodhatnánk - ha ez érdekelne egyáltalán valakit: zsebpénznek is kevés az, amit kaptunk, miközben működésünk egyik legszebb évét produkáltuk. Panaszkodhatnánk, hogy ez rémesen aránytalan, hiszen sokkal többet kapott pl. a magyar-kazah baráti társaság (sőt még a laoszi) is.
Reménykedtünk, hogy a két érintett minisztériumtól - akik jól ismerik a munkánkat, eredményeinket - működési célra több segítséget kapunk a parlamenti támogatás drasztikus csökkenésének ellensúlyozásaként.
Nem így történt.
A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától a tavalyi 1.200 ezer Ft helyett 800 ezer Ft-ot, az Oktatási Minisztériumtól a tavalyi 800 ezer Ft helyett 500 ezer Ft működési célú támogatást kaptunk. Azaz a parlamenti támogatással együtt 1.390 ezer Ft-tal kevesebbet, mint tavaly.
Hogyan tovább?
Miből lesz boríték, papír, bélyeg, a határon túli magyaroknak tanfolyam, könyv, miből fizetjük az új akkreditációkat, milyen háttérrel tudjuk szervezni az országos fesztiválokat, stb.?
Nem tudjuk a választ.

Ezt a kis fehér foltot tekintsük
szerkesztői hibának!
(Kaposi László)

A X. ORSZÁGOS WEÖRES SÁNDOR
GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓRÓL

Az, hogy tizedik alkalommal sikerült megrendezni a Weöres Sándorról elnevezett országos gyermekszínját-szó találkozót, ez nem számít szenzációs hírnek. Azt jelenti, hogy megint volt 463 olyan kiváló művészetpedagógus személyiség az országban, aki nekilátott a csoportjával, tanítványaival a produkció-készítés nehéz és hálátlan munkájának és vállalta a fesztiválon való megmérettetés kínjait-örömeit. Előadható művet keresett, dramatizált, a csoportjához igazította a szöveget, majd jelmez- és díszlettervező, esetleg zenei szerkesztő is volt egy személyben. Előteremtette az előadáshoz szükséges kellékeket, miközben - feláldozva a szabadidejét - a csoportjával a mű színpadra állításán dolgozott, többnyire egy osztályteremben, korántsem színházi munkára alkalmas körülmények között, bagóért vagy köszönetért vezette a próbákat, majd a fesztiválon való eljutás költségét esetleg a fenntartótól megszerezve elindult a X. Országos Weöres Sándor Gyermek-színjátszó Fesztivál megyei találkozójára.

Hitt abban, hogy "A gyermekszínjátszás a nevelés eszköze. Comenius óta tudjuk. Személyiségfejlesztő, közösségi hovatartozást erősítő, kommunikációs készséget alakító. A gyermekszínjátszás ezen túlmenően színházértést segítő tevékenység is. A korszerű dráma-tanítás eszköze, amennyiben ráirányítja a figyelmet az írott drámán túl az előadott alkotásra, azok komplex folyamatára. A gyermekszínjátszás a humán értékek megtartásán és kialakításán munkálkodó tevékenység, életszemléletet formálhat, ráirányíthatja az érdeklődést országos és világméretű gondokra. A gyermekszínjátszás értékteremtő tevékenység is, s mint ilyen maga is létrehozhat esztétikai minőséget, de közvetítheti is azt." 1991-ben, a Drámapedagógiai Magazin első számában írta a fentieket Debreczeni Tibor, a Társaság alapító elnöke.

A fesztiválok köztudottan az élesztői és életbentartói az amatőr művészeti mozgalmaknak, ezért fontos volt a fesztivál rendszer újraindítása. A rendszerváltást követő első évben - ekkor vállalta fel a szervezetünk a gyermek-színjátszás gondozását is - csak hat megyében tartottak találkozót, 80 csoport részvételével.

Az idei fesztivált - a Thália szekere millenniumi programsorozat folytatásaként - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jelentős anyagi támogatásával és a Nemzeti Kulturális Alapprogram Közművelődési Kollégiumának segítségével valósítjuk meg. A tavaszi - felmenő rendszerű - országos találkozót 21 helyszínen rendeztük, 34 megyei fesztiválon. A 433 csoport 6463 fővel vett részt a megyei versenyeken, ahonnan a 74 aranyérmes csoport 1350 fővel részt vett a 6 regionális találkozón.

Idén a legnépesebb a Csongrád megyei találkozó volt, ahol 73 csoport nevezett be 1325 fővel. Mátészalkán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 36, Budapesten 46 csoport szerepelt.

A regionális találkozókon a szervezők az élményszerzésre, a jó fesztivál hangulatra tették a hangsúlyt, sokféle programmal, szórakozással. Mindezek mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának anyagi támogatása az idén lehetővé tette, hogy területi találkozók valamennyi résztvevője Gross Arnold grafikájának felhasználásával készült, szép sötétkék, zöld feliratos fesztiválpólót kapjon.

A fesztiválsorozat ősszel folytatódik a millennium évében először megrendezett formában: a területi találkozók produkciói 2001. szeptember 22-23-án a Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál Országos Gálaműsorán vesznek részt Budapesten, a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az országos találkozóra meghívtunk határon túli magyar, valamint külföldi gyermekszínjátszó csoportokat is. A program 2001. szeptember 21-én, pénteken egy konferenciával kezdődik, majd szombaton és vasárnap az előadásokkal folytatódik.

A fesztivál záróakkordjaként a csoportok egy része országos tájolásban vesz részt: egymás régiójába elutazva bemutatják fődíjas produkcióikat. Díjként kapják ui. a tájolással járó kiadások költségeit. Ez a forma tavaly bevált, a visszajelzések szerint rendkívül nagy élményt jelentett a résztvevő gyerekek számára. Hazájuk számukra ismeretlen tájegységeit, műemlékeit fedezhették fel, a személyes kapcsolatok barátságokat szültek, vagyis az emberi hozadéka is példaértékű volt ezeknek a vendégségeknek. Úgy tűnik, hogy sokkal több élményt jelentenek ezek az utazások a színjátszóknak, mint egy többnapos - amúgy pedig drága - fesztivál.

Szakall Judit

A idei országos gyermekszínjátszó találkozó rendezvényeiről külön kiadványt jelentetünk meg. Itt és most a még hátralévő - a szeptember 21-23. közötti - programmal foglalkozunk.

Budapest, Marczibányi Téri Művelődési Központ
szeptember 21.
KONFERENCIA A GYERMEKSZÍNJÁTSZÁSRÓL
szeptember 22-23.
A X. ORSZÁGOS WEÖRES SÁNDOR
GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓ GÁLAMŰSORA

Hazai résztvevők:

• Pinocchió
  Kikelet Színjátszó Kör (Záhony, Árpád vezér Ált. Isk.)
  Tóth Gabriella, Nagy Zsoltné
• Lázár E.: Bab Berci jót tesz; A csomag
  Alföld Gyermekszínpad (Debrecen)
  Várhidi Attila
• Csiri, a boszorkány
  Általános Iskola (Kazincbarcika, Dózsa Gy. Ú-i Ált. Isk.)
  Bulláné Farkas Beáta, Mentus Istvánné
• Kádár Kata (népballada)
  Garay János Ének-Zene Általános Iskola (Szekszárd)
  Kovács Erzsébet, Vadász Eszter
• Vacskamati, a világméretű nagy egyetemes csaló
  Nánay Garabonciások (Alsónána)
  Novotni Istvánné
• A szebeni muzsikusok
  (Németh E. feldolgozása nyomán)
  Turbó-Csiga Beszédes József Ált. Isk. (Siófok)
  Takács Tünde
• Mimikri Színjátszó Csoport (Bp., Szabó Lőrinc Ált. Isk.)
  Kőmíves Kelemenné (népballada)
  Oláh József
• Szivárvány Színpad (Bp., Dózsa Művelődési Ház)
  Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
  Almássy Bettina
• Kara Csoport (Budakeszi, Mezei Mária Művészeti Iskola)
  Inanimade (abszurd darab, mozgásszínházi beütéssel)
  Gyevi-Bíró Eszter
• A kakas és a Pipe (népmese adaptáció)
  Vécsey Színpad (Bp., Kapocs U-i Ált. Isk.)
  Ledő Attila
• Babajaga (Budakeszi, Mezei Mária Művészeti Iskola)
  Vaszilisza (szláv népmese)
  Bezeczky Erzsébet
• A cinke csillagot lép a hóba (verscsokor)
  Fóti Figurások
  Kis Tibor
• Milne: Micimackó
  Inárcsi Színjátszók
  Kovácsné Lapu Mária
• Kiskondás
  Fapihe (Művészeti Alapiskola, Bag)
  Fodor Mihály
• Ismeretlen szerző: Pástétom és torta
  Előtér Művészeti Iskola Szerpentin Gyermekszínháza, Bp.
  Jancsó Sarolta
• Én elmentem a vásárba... (verscsokor)
  Cseppek (Balassagyarmat)
  Tátrai Judit és Pajorné Molnár Magda
• Tavasz van, gyönyörű!
  Menő Manók (Székkutas, Általános Művelődési Központ)
  Ábel Tímea
• Kormos István: A muzsikás kismalac
  Csipet Csapat (Makó, Kertvárosi Ált. Isk.)
  Kónyáné Mikó Erzsébet
• Komédiák a négyszögletű kerek erdőben
  Kislajtorja Csoport (Szabadszállás, Petőfi Ált. Isk.)
  Török László
• Tündér Ilona és Árgyélus
  Kísérleti Színpad (ÁMK Arany János Ált. Isk., Felsőszentiváni Ált. Isk.)
  Kalmár János
• Shakespeare: Rómeó és Júlia
  (Tegyi T. átdolgozása)
  Nem Art, Pápa
  Tegyi Tibor
• Lázár E.: Az ezernevű lány (átdolgozás)
  Csipikék Diákszínpad (Győr, Szabadhegyi Közoktatási Kp.)
  Tóth Szabolcsné
• Katinka és Julika
  Pöttöm Színpad (Gellénháza)
  Kulcsárné Csejtei Marianna

MÁSODSZOR JÁSZFÉNYSZARUN
a Kelet-magyarországi Drámapedagógiai Konferencia

A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság Drámapedagógiai Műhelye és mentora, Kovács Andrásné a tavalyi kezdeményezés után a résztvevők kérésére másodszor is vállalta - a Magyar Drámapedagógiai Társaság szakmai védnökségével - a kelet-magyarországi régiókban működő drámapedagógiai műhelyek, pedagógiai intézetek és pedagógusképző felsőoktatási intézmények küldöttei részvételével a szakmai konferencia megszervezését. A konferencia egyben a népfőiskola III. Közoktatási Fóruma is volt, melyre kis- és tágabb térségünk oktatási intézményei is meghívást kaptak. Az április 6-án a városháza dísztermében megrendezett konferencia az iskolákat ma leginkább foglalkoztató témát járta körül, a kerettantervet, és azon belül a tánc és dráma modul bevezetésével járó feladatokat, szakmai kérdéseket.

Győriné dr. Czeglédi Márta fővédnök megnyitó szavai után (...) Kaposi József, az Oktatási Minisztérium főmunkatársa tájékoztatott bennünket a kerettanterv születésének körülményeiről, elveiről, céljairól, a benne szereplő drámajáték- színjáték helyéről és szerepéről. Nagy előrelépésnek értékelte a tánc és dráma modul bekerülését ebbe a hosszútávú programba, de elismerte, hogy ez korántsem olyan hangsúllyal, mennyiségben, formában történt, amint azt a (...) drámapedagógia pozitív nevelési lehetősége indokolta volna, és ahogyan a szakma várta. A jelenlegi helyzetet azzal magyarázta, hogy parázs viták, megfontolt állítások és érvek felsorakoztatása után komoly kompromisszumokat kellett kötniük a kerettantervbe való bekerülés érdekében. Kaposi József - akit a magyar drámapedagógia elkötelezett híveként ismerünk - készségesen válaszolt a "legrázósabb" kérdésekre is, és nagyon bizakodóan beszélt arról, hogy a képzett drámapedagógusok megtalálják a módját annak, hogy saját iskolájukban érvényesítsék a drámapedagógia bekerülését a helyi pedagógiai programba. A kerettanterv 2001 szeptemberi bevezetésével az általános iskolák 5. évfolyamán és a gimnáziumok 9. évfolyamán a tánc és dráma modulként jelenik meg, amely lehetővé teszi önálló tantárgyként történő közvetítését is.

A következő előadó Kaposi László - a Magyar Drámapedagógiai Társaság elnökhelyettese, a tánc és dráma modultantervet kidolgozó munkabizottság vezetője - szemléletesen, példákkal illusztrálva ismertette az általuk kidolgozott tantervet. Rámutatott arra, hogy a nyomtatásban megjelent változat korántsem a team által kidolgozott teljes anyag, hiszen időközben megváltozott és jelentősen csökkent az órakeret, amely komoly szakmai kihívást jelentett a tananyag készítői számára, és azt jelent majd az elkövetkezendő időben a drámajátékot tanító pedagógusoknak is. Kiemelte a képzések jelentőségét és szükségességét, mivel nincs minden oktatási intézményben szakképzett drámapedagógus. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták azokat a szakmai tanácsokat, óraterveket, a drámapedagógia integrálására adott útmutatókat, lehetőséget, amelyek segíthetik az iskolák munkáját a tánc és dráma tanításában. Kaposi László tárgyilagos nyilatkozataival, mindvégig aktív jelenlétével megnyerte a konferencia résztvevőinak bizalmát.

Szentirmai László, a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karának docense korreferátumában tájékoztatta a résztvevőket a bábjáték helyzetéről a kerettantervben. A nagytapasztalatú és Jászfényszaruhoz "hűséges" tanár kihangsúlyozta, hogy a magyar pedagógusképzésben nagyobb teret kellene adni a bábjáték tanításának, hisz az óvodás és a kisiskolás gyermekhez a legközelebb álló cselekvő-megjelenítő művészet a bábjáték, különösen akkor, ha azt drámapedagógus tanítja. Állítását a sárospataki tanító- és óvónőképzős növendékek munkáival illusztrálta. Ismét nagy sikert aratott.

Az előadásokat követő fórumon több olyan problémakör is felvetődött, amelyet a délutáni szekcióüléseken vitattak meg. A küldöttek javasolták, hogy a felszínre került szakmai anomáliákat fogalmazza meg a konferencia, és továbbítsa azokat az illetékes szerveknek, intézményeknek.
Így született ajánlás az oktatási miniszter felé, mely érinti a tanítói, tanári és tanulói nyomtatott és egyéb segédletek kidolgozásának szükségességét, a képesítési feltételek pontosítását, a nappali tagozatos drámapedagógus képzés beindítását, a tanúsítványok szövegének módosítását, valamint a "másoddiploma" megszerzésének anyagi elismerését.

A résztvevők javasolták a szervezőknek, hogy a konferencián felmerült problémákról és szakmai ajánlásokról tájékoztassák az ilyen irányú képzést folytató felsőoktatási intézményeket, pedagógiai intézeteket, és a tájékoztatót juttassák el az iskolák igazgatóihoz is.

A szekcióüléseken a fentieken túl még az alábbi megoldásra váró kérdések merültek fel: a pedagógus alapképzés és továbbképzés hézagai - például a műhelyekben, pedagógiai intézetekben és a felsőoktatási intézményekben folyó drámapedagógai képzések egymásra épülésének lehetőségei; a drámapedagógiának a pedagógusok alapképzésébe való beemelése; a korunk társadalmi változásaihoz igazodó pedagógusképzési koncepció hiánya; a kerettantervhez igazodó továbbképzések indítása stb. A kerettanterv bevezetése kapcsán ajánlják az iskolaigazgatóknak, hogy olyan nevelő tanítsa a drámát, aki erre alkalmas és kedve is van tanítani azt. Inkább 120 órás tanfolyamot végzett alsós kolléga oktassa a drámát a felsőben, mint olyan felső tagozatos, aki nem képzett ezirányban. Lehetőség szerint ne integrálják a modult, s ha erre mégis sor kerül, olyan tantárgyakhoz semmiképpen sem, amelyektől ez egészében idegen. Törekedjenek arra, hogy a nevelőtestület minden tagja ismerkedjen meg azon új dokumentumokkal, amelyek a munkájukat szabályozzák.

A konferencia záró, plenáris ülésén a résztvevők elfogadták a minisztériumba küldendő ajánlás szövegét, és megerősítették azt, hogy szükség van a szakmában intenzíven és felelősséggel dolgozók hasonló évenkénti tanácskozására.

A rendezvény anyagi hátterét a Soros Alapítvány pályázati támogatása biztosította. A Jászfényszarui Pékség, Luda Ottó felajánlásával tette lehetővé a résztvevők megvendégelését a szünetekben. Városunk polgármesteri hivatala a helyszínt biztosította. A Jászfényszarui Drámapedagógiai Műhely tagjainak szervező munkája és a Színjátszók Baráti Körének segítsége ismét biztosította a családias, jóhangulatú és eredményes szakmai konferenciát. Hisszük, hogy a nagy összefogással megrendezett esemény nem csak városunk hírnevét öregbítette, hanem hasznos állomása volt a kerettanterv bevezetésére való felkészülésnek is.

Az összefoglalót készítette: Bordásné Kovács Katalin

GYERMEKSZÍNHÁZAK HÁZA

A Marczibányi Téri Művelődési Központban 2001. április 18-24. között megrendezett

I. GYERMEKSZÍNHÁZI SZEMLE

záró ünnepségén - a szakmai zsűri véleménye alapján - a következő díjak kerültek kiosztásra:

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának rendezői díját, 100-100 ezer Ft-ot kapta:

• Fodor Tamás a Rózsa és Ibolya című előadás rendezésért (Stúdió "K") és
• Tóth Miklós az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona című előadás rendezésért (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza)

Az Oktatási Minisztérium díját, 100-100 ezer Ft-ot kapta:

• Beavatás, rendező: Kaposi László - Kerekasztal Színházi Nevelési Központ
• Benedek Elek: Legszebb mesék III-IV., rendező: Greifenstein János - Atlantisz Színház

Az Oktatási Minisztérium díját, 50-50 ezer Ft-ot kapta:

• Benedek Elek: Laci királyfi, rendező: Pilári Gábor - Márkuszínház (Pécs)
• A vándormuzsikus - Gulyás László (Kiskunfélegyháza)

Az ASSITEJ Magyar Központja Üveghegy-díját a Stúdió "K" Rózsa és Ibolya c. előadása kapta (r.: Fodor Tamás)

A Gyermekszínházak Háza diplomáját kapták

• Benedek Elek: Legszebb mesék III-IV. - Atlantisz Színház; r.: Greifenstein János
• Beavatás - Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, r.: Kaposi László
• Tamási Áron: A szegény ördög - Maskarás Céh; r.: Kovács Ildikó
• Benedek Elek: Laci királyfi - Márkuszínház (Pécs); r.: Pilári Gábor
• Rózsa és Ibolya - Stúdió "K"; r.: Fodor Tamás

A szakmai zsűri tagjai voltak:

• Andai Katalin színművész
• Novák János, az ASSITEJ elnöke
• Tóth Zsuzsanna (a Magyar Művelődési Intézet közművelődési főmunkatársa)

A szakmai zsűri munkáját segítették: Nánay István kritikus és Sándor L. István kritikus
A szemle szervezői munkáját Juszcák Zsuzsa végezte.

Támogatók: a II. kerületi Önkormányzat, az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.
Médiatámogató a Pesti Est Súgó.

Lesz-e a következő évben is a
Gyermekszínházak Háza?

Nem önálló intézményről, hanem egy programsorozatról van itt szó, meg a mögötte álló, közösen gondolkodni és cselekedni képest emberekről. Csak és kizárólag anyagiak kérdése, hogy olyan rendezvényekre, mint

az Országos Gyermekszínjátszó Konferencia,
a Színházi Nevelés Hete,
a Színházi Nevelési Társulatok Országos Konferenciája,
a Színház-Dráma-Nevelés módszertani hétvége,
a neves angol drámatanár, Eileen Pennington kurzusa a szakértői drámáról,
az alapfokú művészeti iskolákban tanítók Szín-Báb konferenciája
az I. Gyermekszínházi Szemle

sor kerülhet-e ismét, avagy a Gyermekszínházak Háza hétköznapjaihoz tartozóan lesz-e
kb. 160 színházi nevelési program, komplex
foglalkozás és kb. 100 gyerekelőadás
szerte a fővárosban.
Szervezhetők-e hasonló rendezvények?
Abból a forrásból, ahonnan tavaly 5 millió Ft-ot kaptunk, amiből létre lehetett hozni a Gyermekszínházak Házát, most csak 500 ezret kapunk majd, tizedét a tavalyinak...
Lapzárta és a teljes elkeseredés előtt: az Oktatási MInisztérium újabb - jelentős - támogatást adott programunkhoz.
A hírek szerint a főváros is jelentősen megemeli a Marczibányi tér gyermekszínházi tevékenységének támogatását...

MAY-DAYS
nemzetközi tanácskozás és workshop Budapesten

A Magyar Drámapedagógiai Társaság meghívásából 2001 május 25-27 között került megrendezésre a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban a Közép-Kelet-Európai Drámatanárok I. Nemzetközi Találkozója elnevezésű három napos "minikonferencia". A 11 országból érkező küldöttek elsődleges célja a térségre vonatkozó, szakmánkat érintő információáramlás megindítása volt. A találkozón előadások hangzottak el az egyes országokban működő országos vagy regionális szervezetekről - kiegészítve az IDEA és az EDERED nemzetközi szerepével -, illetve workshopokat láthattunk a dráma meglehetősen különböző szintű és célú felhasználásáról. Az elméleti és gyakorlati munka négy nagyobb egységben kapott helyet: a szervezetek bemutatkozása, dráma és ökológia, dráma a konfliktusok kezelésére és ifjúsági színház.

Az angol munkanyelvű találkozó péntek délutántól vasárnap délig tartott. Az egyes blokkokat összefoglalások követték, melyeken mód nyílt az előadások és gyakorlati bemutatók rövid elemzésére.
A "minikonferencia" a résztvevők szóbeli és írásbeli visszajelzései alapján egyértelműen sikeres volt. Kritikaként azt kapták a szervezők, hogy az elemzések és a kötetlen megbeszélések idejét kellett volna növelni. A program hiánypótló szerepét és szükségességét jelzi, hogy a cseh és az osztrák küldöttség is örömmel vállalta a következő MayDays megrendezését. A találkozó szakmai programjának részletesebb bemutatására a Drámapedagógiai Magazin vállalkozott.
A meghívó fél a HUDEA volt (társaságunk angol nevének rövidítése ez a betűszó), míg a szervező a Káva Kulturális Műhely.
Meghívott vendégeink Csehországból, Horvátországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából, Ausztriából érkeztek. A tanácskozás díszvendége Tintti Karppinen, az IDEA soros alelnöke és Maire Saure, az EDERED elnöke volt. A vendégeket Szakall Judit köszöntötte. Társaságunk képviseletében Bethlenfalvy Ádám és Takács Gábor vettek részt a konferencia - angol nyelven folytatott - munkájában.

A tanácskozás az EU YOUTH 2000 elnevezésű programja, a Soros Alapítvány East-East programja és a Magyar Drámapedagógiai Társaság támogatásával valósult meg.
A rendezvénynek a Marczibányi Téri Művelődési Központ adott helyet.

KÁVA KULTURÁLIS MŰHELY

Honlap - március közepétől látogatható a Káva honlapja a www.kava.ngo.hu címen. A műhely szerkesztőségünknek megküldött tájékoztatójában a következő felszólítás-sor szerepelt a honlappal kapcsolatban: "Olvasd! Írj nekünk! Kritizálj! Javasolj új ötleteket!"
Tábor - a Káva Kulturális Műhely közvetlenül a tanév vége után, június 18-24. között rendezte meg hagyományos nyári drámatáborát gyerekeknek.

KEREKASZTAL-DRÁMATÁBOR

Az első magyarországi TIE társulat 1992-től minden évben tábort szervez. A Kerekasztal táborai amellett, hogy a résztvevő gyerekeknek-fiataloknak élményt nyújtanak, sok más funkciót is betöltenek. Ezek közül néhányat említünk csak: a táborok drámanapjainak tervezése izgalmas feladat, egyfajta szakmai kihívás a színész-tanároknak, hiszen itt - némiképp ellentétben az évközi munkával - bőségesen van idő a drámák minél mélyebb, részletezőbb kibontására; a táborok jelentik a Kerekasztal mindenkori új tagjainak beavatását; a táborok drámamunkájának közzétett tervezetei és ismertetői a szakmai közönség számára is megvalósítható ötleteket tartalmaznak stb.
Ez évben két tábort tervezett, egyet valósít meg a társulat.
(Egyik táborunkhoz naiv módon az ISM pályázatairól reméltünk támogatást. Na, ezt a tábort nem csináljuk meg. Szeretünk az ISM-hez pályázni, hiszen ennek a hivatalnak a központi és regionális pályázatain rendre annyit vesztünk csak, amennyi a befizetendő pályázati díj. Ez végül is nem nagy összeg: 1250 Ft pályázatonként. Támogatást még soha nem kaptunk tőlük. Például a Játszószínház elnevezésű játszóházunk - sokan jártak már csodájára, hogy mást ne mondjak: az elnevezésből szakkifejezés lett - az ISM pályázatán az első 180-ba nem fért be...)
Másik táborunkat az NKA Közművelődési Kollégiuma támogatja - ezért tudjuk megcsinálni.
A 10-14 év közöttieknek szóló játszószínházi táborra 2001. augusztus 21-26. között kerül sor Somogydöröcskén, a Fészer Képzőközpontban. Részvételi díja: 15 ezer Ft (ebben benne van az étkezés, a szállás, az utaztatás és természetesen a szakmai és szórakoztató program). Jelentkezés és további információ: Lipták Ildikó (2111 Szada, Székely B. u. 1/c.; tel: 28/404702 v. 30/274-9066; e-mail: iliptak@elender.hu)

(K. L.)

DUNAÚJVÁROS

A Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola felhívása kilencedik évfolyamosoknak az ANAPLASIS (újjáteremtés) című ógörög játékra.
Az európai kultúra gyökereinek, az ókori görög olimpiai- és színjátéknak újjáteremtéséhez hívjuk és várjuk középiskolás társainkat.
A rendezvény ideje: 2002. február 2. szombaton 9 órától kb. 17 óráig. Helye: Dunaújváros, a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola, Bercsényi M. u. 2.
Nevezés: iskolánként egy kilencedikes "polis" nevezhet (25-35 fő) - ez állhat egy osztályból vagy netán több osztályból válogatva.
A nevezés visszaigazolását 2001. október 1-ig kérjük írásban vagy telefonon (tel.: 25/412247)
A játékosoknak "korhű" (1-3 lepedőből álló) ruhát kell viselniük a játékok ideje alatt.
Az olimpiai játékokon a Bánki tornatermében:

• Előre elkészített - és ehető! - áldozati ételt kell Zeusnak felajánlani.
• Versenyt hirdetünk: egy-egy lánynak és fiúnak stadion és diaulos futásban, haltérral helyből távolugrásban, birkózásban, szkíta íjjal történelmi íjászatban, egy-egy fiúnak fegyveres futásban (a mell- és lábvértet mindenkinek magának kell elkészíteni papírból, bőrből, fémből), valamint négylovas kocsiversenyben (négy fiú viszi a hajtót karjánál és bokájánál fogva).

A Lénaia ünnepén a Polgármesteri Hivatal C szárnyában:

• A "polis" tanulói által otthon készített egy darab ógörög színházi álarcot vagy képzőművészeti alkotást kell ajándékozniuk Dionysosnak (a Bánki "múzeuma" számára).
• Költői versenyre egy "polis-tag" tanuló által, erre az Anaplasis játékra írt hexameteres költeménnyel lehet nevezni.
• Egy tetszőlegesen választott ógörög témájú színdarabot kell előadni maximum 20 percben. Ez lehet színmű részlete, mitológiai vagy megtörtént esemény feldolgozása, önálló dramatizálása.
• Legalább négyfős énekkar két ógörög dallal (az egyik ógörögül) indulhat a versenyen, akár hangszeres kísérettel.

Értékelés: A versenyeket pártatlan szakértő felnőtt bírák értékelik, minden versenyszám egy, a színjáték két helyezési sorszámot ér. Versenyszámonként az egyéni győztesek szalagot, olajkoszorút vagy tárgyjutalmat kapnak. A három játékot külön díjazzuk, a legjobban szereplő "polis" nyeri a triphust, és tárgyjutalmat is kapnak az emléklap mellé.

BUDAPESTI
DRÁMAPEDAGÓGIAI KÖZPONT

Az alábbi tanfolyamot a kerettanterv alapján, illetve az alapfokú művészeti iskolák színjáték tagozatán a főtárgyat tanítóknak ajánljuk.

DRÁMAPEDAGÓGIAI TANFOLYAM - 2001/2002

A következő tanév első tanfolyamának oktatási időpontjai az alábbiak: 2001. szeptember 29-30., október 13-14. és 27-28., november 10-11., december 1-2. és 15-16., 2002. január 12-13. és 25-26-27.
A kurzus akkreditált pedagógus továbbképzés. A tanfolyam 120 oktatási órából áll.
Programvezető: Kaposi László (a tánc és dráma modult kidolgozó munkabizottság vezetője)
További információk Juszcák Zsuzsától (tel.: 2122820, 2125504).

GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ RENDEZŐI TANFOLYAM indul a Marczibányi téri intézményben. Reméljük, hogy az indulás tervezett időpontjára, a következő tanév elejére a kurzus megkapja a pedagógus továbbképzési akkreditációt.
A 120 órából álló tanfolyam során kb. 35 tanórában az alapvető dramaturgiai és egyéb elméleti ismeretekkel, 30 órában tréningvezetéssel, drámajátékkal foglalkozhatnak a résztvevők, míg a képzés óraszámban is leginkább hangsúlyos területe a rendezés elmélete és gyakorlata lesz - erre kb. 55 tanóra jut. A Nemzeti Kulturális Alapprogram Közművelődési Kollégiumának támogatásával megvalósuló tanfolyam vizsgával zárul.
A részletek felől Juszcák Zsuzsa szolgálhat információval a fent említett telefonszámokon.

SZAKIRÁNY: DRÁMAPEDAGÓGIA

A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kara 2001. szeptemberében drámapedagógiai szakirányú továbbképzési szakot indít Budapesten - kihelyezett formában, a Marczibányi Téri Művelődési Központban.
Képzési idő 4 félév, 536 óra, levelező tagozat.
A kiegészítő képzésre felsőfokú pedagógusi diplomával lehet jelentkezni.
A képzés költsége 75.000 Ft/félév
Az érdeklődők folyamatosan jelentkezhetnek az alábbi címen: 1022 Budapest, Marczibányi tér 5/a.
További információ kérhető Juszcák Zsuzsától (tel.: 4381027; 2124885).
A továbbképzési szakon előadóként többek között Fort Krisztina, Fülöp Márta, Gabnai Katalin, Kaposi László, Rudolf Ottóné, Sándor L. István, Szauder Erik, Uray Péter, Tolnai Mária és még sokan mások oktatnak.

LEVÉLFÉLE A SZÍNJÁTSZÓ RENDEZŐKHÖZ
a rátóti csikótojás ürügyén...

Voltaképpen nehezen szántam rá magam erre a levélkére, mert igazán nem szeretnék senkit megsérteni. Sajnos, bizonyára lesznek majd, akik úgy érzik, bántó éle van. Pedig nem. Sőt.
Mindig elszomorodom, amikor nagyon egyszerűnek látszó dolgok miatt különféle magyarázatokkal állnak elő azok a színjátszó rendezők, akiknek - akár zsűri "szerepkörben", akár más helyzetben - valamiféle konkrét kritikai megjegyzést teszek (teszünk, sokszor ugyanis ez nem pusztán tőlem ered).
Ha arról esik szó, hogy kár volt a színpadot telezsúfolni, akkor azonnal megmagyarázzák (mintegy védekezve a vélt támadás ellen), hogy náluk nagyobb a színpad, nem látszik zsúfoltnak, vagy így írja le a meseszöveg (főként dramatizálásoknál fordul elő) a helyszínt. Ha azt állítjuk, hogy kár volt a narrátor végig a színpad szélén "álltatni", miközben az elején volt két mondata, máris kész a válasz, hogy hadd lássa a cselekményt, ha már benne van, hogy neki is kellett valamit csinálni stb. Ha egy, a teáscsészéket tollsöprűző szobalánynak megjegyezzük, hogy a valósághű környezet megkívánja a valósághű cselekvéseket (vagyis nem kell leporolni az uzsonnát), akkor sértésnek veszi, merthogy pitiáner részlettel és nem a mű-egésszel foglalkoztunk. Lehetne sorolni a kifogásokat, magyarázatokat, helyzeteket, érveket és ellenérveket, sértődéseket... szinte minden esetben ez a reakció, ami a kritikára születik. Az, hogy sokszor szidják a zsűrit, az természetes, de hogy mindig támadást vélnek felfedezni, az rosszul esik, még a zsűrinek is.
Miért nem hisznek a jóindulatban és segítőkészségben? Ítéletünkkel lehet egyet nem érteni, de higgyék el, higgyétek el kedves Színjátszó Rendezők, hogy értetek, nem ellenetek születik a kritika.
Ráadásul vannak olyan helyzetek, amikor a rendezők magát a feldolgozandó szöveget nem olvassák el figyelmesen, és ebből adódnak problémák (problémáink). Ebben a levélfélében szeretnék arra kérni mindenkit, ne higgyen a szövegnek sem, inkább olvassa el többször, figyelmesen a színpadra állítandó darabot. Akkor egészen biztosan nem fordulhat elő sorozatosan a következő.
Ismert és tiszteletreméltó munkásságú kollegánk Várhídi Attila, akinek nem csupán gyerek- és diákszínpadi rendezései emlékezetesek, nem csak azért ismerjük, mert sok tehetséges fiatal került a pályára az ő műhelyéből, hanem azért is, mert kötetekben megjelent dramatizálásai, írásai hamar népszerűek lettek a játszható darabokra kiéhezett színjátszók körében.
Ám "A rátóti csikótojás" c. darabjában komoly tévedést fedeztem fel, ami lehet, hogy egyszerű figyelmetlenség, még az is lehet, hogy nyomdahiba. Mindenesetre rossz formában, hibásan terjed.
A történet - amelyet mindnyájan jól ismerünk - a rátótiak, de különösen elöljáróik mérhetetlen ostobaságáról szól. Egy ismeretlen eredetű és rendeltetésű valamit tojásnak aposztrofálnak, méghozzá - egy elfutó ló után - csikótojásnak, amelyen aztán gondosan, egymás után kotlanak az elöljárók, hogy kiköltsék. Nagy nevetségre végül is felhagynak a tojásköltéssel, de azt elgurítván a határba mégiscsak bizonyosak lesznek, hogy csikótojás volt, merthogy egy nyúl fut el épp arra - s ők azt hiszik, a tojásból kelt ki. Dióhéjban ennyi a történet. Ám mivé válik, mivé lesz, ha az első sorokban lelövik a poént? Ha a csősz, aki megtalálja, egészen pontosan a darab ötödik sorában, első mondataiban így fogalmaz:
"Tyű, fékomadta-teremtette, hát e' má' megint micsoda? Mer' hogy ugye, hosszú, főzni való tököt má' láttam, de ilyen sütni valót még soha! Mi lehet e'?

Az aláhúzás ugyan tőlem van, de olvasó és gondolkodó ember magától is rögtön rájöhet, hogy ha itt kimondjuk, hogy ez egy tök, méghozzá sütnivaló, kerek formájú, akkor mi történik utána? Miért megy a csősz az elöljáróságra? Ugratni akarja a feljebbvalókat? Csakhogy akkor az ő attitűdje egészen más. És a mesélő is máshogy kell, hogy kommentálja az eseményeket.

A színjátszók viszont rendületlenül játsszák a darabot, nagy örömmel, élvezettel. A látott rátóti tojás-esetek kilencven százalékában így, a fenti logikai bukfenccel. Egyetlen egyszer láttam, hogy a rendező elolvasta a darabot, és kis módosítással, épeszű módon a narrátor szájába adta az aláhúzott mondatot. "Mer' hogy ugye ez a csősz hosszú, főzni való tököt má' látott, de ilyen sütni valót még soha!" Így lett kerek egy történet.
Mi a fenti okoskodásból az, amiért egyáltalán tollat fogtam? Arra szeretnék kérni mindenkit, hogy a régi igazságot, miszerint a rendezőnek először is olvasnia kell a darabot, ne feledje. S ha valaki kívülről úgy látja, értelmetlen, ami történik, ne benne keressék a hibát. Ha minden a helyén van, akármilyen belső logika szerint, azt rögtön meg lehet magyarázni. Igazi indokokkal, nem pedig önigazoló magyarázgatásokkal. Engem például nagyon érdekel, ha valaki másként értelmez egy szituációt, ha azt valóban értelmezi. Kíváncsivá tesz, ha máshogy állít be egy jelenetet, ha azt tényleg átgondolta, és számára mást mond. Elfogadnám a fent említett variációt is, ha ezáltal megváltozna a darab értelme, kicsengése - és lenne benne egy "hős csősz", aki felismerve elöljárói ostobaságát, nevetségessé teszi őket. De, hangsúlyozom, ehhez az egész darab értelmezését kell átalakítani.
Olvasásra és gondolkodásra biztatok mindenkit, aki színjátszásra, színjátszó rendezői munkára adja a fejét. Ha a "józanész" szabályai szerint, némi színházi ismerettel gondolkodik, nagy baj nem lehet. És akkor sokkal több örömet lel majd a színházcsinálásban is.
Maradok barátsággal, a színjátszás lelkes híve:

Tóth Zsuzsanna

PÉCS

2001. május 10-én ismét DRÁMANAPOT tartott a Leőwey Gimnázium. Ez alkalomból az év során született francia, olasz, német, angol és magyar nyelvű produkciókat mutatták be a diákok az iskola színpadán. A rendezők az idén a dombóvári 516-os Műhelyt hívták vendégül. Este a tanárok és érdeklődő diákok kerekasztal beszélgetésen vettek részt hivatásos rendezőkkel, akik megnézték a nap során bemutatott darabokat.

A FRANCIA SZÍNJÁTSZÁS HÍREI

2001. április 26-29. között zajlott a X. Francia Színjátszó Fesztivál. A 8 országból érkezett 22 produkció közül a jövő évi franciaországi Fesztiválok Fesztiváljára az ELTE Radnóti Gimnázium Ionesco: Gyakorlatok című darabja kapott meghívást (rend: Poros András), a párizsi "Művészetek az oktatásban" konferenciára a pécsi Alliance Francaise Quiproquo című darabját jelölték (rend: Vatai Éva).

A IX. Francia Színjátszó Fesztivál eredményei alapján ez évben a következő külföldi fesztiválokon való részvételek zajlottak/zajlanak:

• La Roche sur Yon (Franciaország) - AKG (Budapest), rendező: Szalontai Ágnes, Zsohár Gyöngyi
• Orthez (Franciaország) - Erkel Ferenc Gimnázium (Gyula), rendező: Bottyánné Bödő Zsuzsa
• Nancy (Franciaország) - Ady Endre Gimnázium (Debrecen), rendező: Kunné Munkácsy Ágnes
• Nápoly (Olaszország) - Janus Pannonius Gimnázium (Pécs), rendező: Szikszainé Bánkuty Zsuzsa
• Zaragoza (Spanyolország) - Leőwey Gimnázium (Pécs), rendező: Vatai Éva

2001. október 24-28. az ez évi pécsi francia nyelvű színházi továbbképzés időpontja, amelyet hetedik alkalommal rendeznek meg azon tanárok számára, akik csoportokat készítenek fel a pécsi és a mátészalkai fesztiválra. Az idén nemzetközi csoportokban dolgoznak a résztvevők: román, jugoszláv, spanyol, francia, orosz és magyar franciatanárok vesznek részt a képzésben. A tanfolyam az akkreditációs nehézségek miatt nem képezi részét a pedagógusok hét évenként kötelező továbbképzési idejének.
A tanfolyam két újdonsága:

• a délelőtti képzés két csoportban zajlik (A csoport: általános képzés "kezdőknek", B csoport: felsőfokú képzés FLE színházi tapasztalattal rendelkező kollegáknak),
• délután pedig szabadon választható speciális műhelymunka folyik.

Helyszín: Pécs (Leőwey Gimnázium, Dominikánus Ház, Bóbita Bábszínház)
Tanárok: Jérome Lecerf (Belgium), Jean Lataillade (Franciaország), Paolo Buonaiuto (Olaszország), Armelle Dobrowolski (Franciaország), Csetneki Gábor (Magyarország)
Részvételi díj: 25.000 Ft
Jelentkezés (szept. 15-ig): Vatai Éva (7621 Pécs, Toldi u. 7., tel.: 72/211717; e-mail: vataie@mail.axelero.hu)

A jövő évben is lesz Francia Színjátszó Fesztivál!

Időpont: 2002. március 21-24. A válogatók február közepén lesznek Pécsett és Budapesten.
Egyéb információk: Vatai Éva (7621 Pécs, Toldi u. 7., tel.: 72/211717; e-mail: vataie@mail.axelero.hu)
vagy mgp@mail.matav.hu
A francia nyelvű színjátszással kapcsolatos hírek megtalálhatók a fesztivál honlapján: www.ifrance.com/ftlfpecs, illetve a vataie@mail.axelero.hu címre érkezett kérésre postázott FTLF-INFO 4. számában.

HONLAP

A társaság honlapját - WWW.DRAMA.HU - kb. 4600 látogató kereste fel.
A Fórum rovat továbbra is inkább a közleményeknek ad helyet, szakmai vita már rég nincs rajta. Pedig lehetne: újabban megint van miről...
Újdonságnak számít, hogy fotók kerültek fel (a Gyermekszínházak Háza programjain készültek - a Marczibányi téren) - ezek a címlapról behívhatók.
Sokak számára lehet hasznos az a rovatunk, amely eddig csak címében létezett, de már abban is ilyesmire utalt: a Hasznos címek gazdag válogatást tartalmaz (elsősorban a Szauder Eriktől és Vatai Évától kapott információknak köszönhetően) a világ "drámás" honlapjaiból. A "nemzetközi kitekintéshez" csak rá kell kattintani valamelyik címre...

KÖNYV

A Magyar Drámapedagógiai Társaságról szóló történeti munka személyi-alkotói kérdései még nem tisztázódtak - előző számunkban korán adtunk meg e munka kapcsán nevet. Elnézést kérünk az érintettől...

SAJTÓ

A Népszabadság 2001. április 27-i számában szép pillanatot kissé elmosódottan rögzítő (amúgy "méretes") fotóval illusztrált írásban számolt be a gyermekszínjátszók Pest megyei körzeti bemutatójáról (itt ugyanis ilyesmit is rendeznek). Jó, hogy írtak rólunk. Sajnos, hosszú évtizedek alatt nem sikerült elérni, hogy a diákszínjátszás és a gyermekszínjátszás, illetve a bemutató és a verseny a sajtó munkatársai számára is megkülönböztethető legyen. A cikk címe: Versengtek a diákszínjátszók (alcíme: A holdbéli csónakos is a váci Weöres Sándor-találkozóra evez).

A Népszabadság címlapján olvashattunk a Pedagógiai horror óvoda után vagy játékos válogatás című cikkben arról, hogy felvételinek számít-e az, amikor egy komplex művészeti osztálynál (ahol túljelentkezés van!) vizsgálják a gyerekek képességeit. Ugyanitt esett említés arról, hogy egyre több drámapedagógiai és művészeti osztály indul az általános iskolákban...

Az Origo internetes lap színházi rovatában a pécsi országos színházi találkozóval kapcsolatban írták, hogy oda csak olyan gyerekelőadásokat hívtak meg, amelyek díjat kaptak az I. Gyerekszínházi Szemlén. Úgy tűnik, hamar elfogadta a "szakma" a Gyermekszínházak Háza rendezvényét...

Az országos gyermekszínjátszó találkozóról is említés esett az Országimázs Központ minden háztartásnak (címre-névre szólóan) megküldött kiadványában.

A jövővel, a szép, új világgal kapcsolatban idézünk egy pedagógiai lap álláshirdetéseiből: "Kiemelt fizetéssel óbudai magán általános iskola drámapedagógust, komplex művészetterapeutát keres..." (az áprilisban megjelent hirdetés mint "jelenség" érdekes - A szerk.)

AUSZTRIA

2001. április 6-11. között rendezte meg osztrák testvérszervezetünk, az Österreichischer Bundesverband für Schulspiel, Jungendspiel und Amateurtheater a "Drama in Education" Világkongresszust Burg Schlainingben, Burgenlandban. A kongresszus mottója: "Kreativitás, kommunikáció, izoláció" - magány a virtuális világban, vagy kreatív és kommunikatív cselekvés a dráma és a színház segítségével. Előadásokat és workshopokat tartottak: Richard Finch, Dr. Jonothan Neelands, Emilio Fitzgibbon és Dr. Jurij Vasiljev. A kongresszus főelőadói Gavin Bolton és Cecily O'Neill. Az ÖVB jóvoltából, anyagi segítségével (amit ezúton is köszönünk!) a Magyar Drámapedagógiai Társaságot Szauder Erik és Bethlenfalvy Ádám képviselte a kongresszuson. Közreműködésünkkel két erdélyi kolléga is részt vehetett a hagyományosan jól szervezett, rangos szakmai eseményen. Egyikük élménybeszámolóját közöljük az alábbiakban (a neves előadók által vezetett bemutató foglalkozások egyikéről-másikáról részletes beszámoló olvasható a DPM idei első számában).

MÁSSÁG, EGYÉNISÉG, ALÁZAT
(nemzetközi drámapedagógiai kongresszus Ausztriában)

Burgenlandban rendezte meg április 6-11. között az Osztrák Szövetségi Amatőr Színjátszó Egyesület a Színház a nevelésben című nemzetközi konferenciáját, amely a kreativitás-kommunikáció-izoláció háromszögében vizsgálta a drámai cselekvés hatását. Másodmagammal romániai magyarként lehettem jelen Burg Schlainingban - tizenöt ország résztvevőivel együtt - Hollós Józsefnek, az egyesület elnökének, valamint a Magyar Drámapedagógia Társaság budapesti vezetőségének köszönhetően.
Öt napon át különböző műhelyfoglalkozásokon ismerkedhettünk meg neves előadókkal és módszereikkel (Angliából Gavin Bolton, Richard Finch, Jonothan Neelands, Oroszországból Jurij Vasziljev, Írországból Emily Fitzgibbon és Kubából Horta Betancourt).
A megnyitón Gavin Bolton, a kortárs drámapedagógia nagymestere azt hangsúlyozta, hogy az iskolai tevékenységbe be kell építeni a cselekedtetve oktatást, a színház eszközeivel való nevelést. Gyakorlati példái azt igazolták, hogy az átélt, megélt, "megemésztett", különböző érzelmi hatásokat kiváltó ismeretek tartósabbak, mint a hirtelen fölszedett, "megemésztetlen" ismeretanyagok. Beszélt a tanár szerepbe lépésének legfontosabb elemeiről: céljairól, lehetséges módozatairól, időtartamáról, előnyeiről és hátrányairól. Az angliai oktatási rendszerben természetes, hogy egy jó tanárnak jó színésznek is kell lennie.
Írországi előadónk, Emily Fitzgibbon drámafoglalkozásához érdekes témát választott: a klónozást. Sokféle szerepet állított fel, voltunk klónozással nyert zsenik, tudósok, szülők, s elgondolkodhattunk azon, milyen lesz a világ, ha az emberiség átlépi a halhatatlanság küszöbét és megszületik az első klónozott gyermek, aki genetikailag tökéletes.
Richard Finch drámatanár rokonszenves, megértő, türelmes, elfogadó, igazi pedagógusként élő foglalkozásvezetőnek bizonyult. Akiknek Európa keleti fele jutott, másként élték meg a menekültekről szóló foglalkozását, mint azok, akik nyugatról érkeztek. Foglalkozása a pszichodráma határát súrolta, de sikerült a részvevőket újra a játék szintjére hoznia.

A Dráma a tanulás szolgálatában című könyv szerzőjét, Jonothan Neelandset olyan téma ihlette meg, ami a részvevőket is megérintette. Hogyan tud dolgozni egy tanár egy diktatórikus rendszerben, ahol előírják: hol, mit, hogyan, miért? Hogyan neveljük a gyereket, hogy szövetségesünk legyen a hallgatásban, elhallgatásban, mert ez a túlélés feltétele? Kellemetlen emlékeim elevenítődtek fel. Ekkor tűnt úgy, hogy akik bejöttek a foglalkozásra, már nem azok, akik elmentek annak végén.
Az orosz előadónak a munkája, hivatása iránti alázata már-már meghökkentett, ízelítőt kaptunk tőle mozgásszínházból, mozgásművészetből. A kubai vendégelőadó - aki táncművészetet oktat - gondoskodott arról, hogy reggelente feltöltse testünket, lelkünket, szellemünket energiával.
A másság elfogadását öt napon keresztül gyakorolhattuk olyan pedagógusok körében, akik felismerték, a tanítás nem korlátozódhat a "foglalkozás", "szakma", "mesterség" szintjére. A tanítás az művészet. Minden pedagógus művésszé válhat, ha munkájába a szakértelmen túl beágyazódik saját egyénisége, személyisége. Így egyedivé válhat "művészete", különben emberformálóként szürkül bele a szokványosba. Az emberrel való foglalkozásban ez megengedhetetlen, a pedagógus a személyiség közvetítő eszközével, a lélekkel dolgozik. Ha benne van a lelked a közvetítő folyamatban, átlelkesül az anyag, amit közvetítesz. Sarlatánok kezében ellenben bármelyik módszer tönkremegy. De ilyenek a Burg Schlaining-i a konferencián - alázattal igazolhatom - nem vettek részt...

Rusz Csilla

AZ IDEA VILÁGKONGRESSZUSA

A norvégiai Bergen városában közel ezer fő vett részt az IDEA 2001 kongresszuson. A plenáris szakmai program keretében előadást tartott többek között Vingdís Finbógadottír volt izlandi miniszterelnök és színházi rendező, Niels Lehman norvég dramaturg, Jacques Lassalle francia rendező, Kathleen Berry kanadai drámatanár és egyetemi előadó, Victoria Santa Cruz perui színész és rendező, valamint Tadashi Uchino japán színházkutató. Dorothy Heathcote és Gavin Bolton sajnos családi, illetve egészségügyi okokból nem lehetett jelen személyesen a rendezvényen.
Az egyhetes konferencia-program majd háromszáz szekció-beszélgetésnek, szemináriumi előadásnak, műhelyfoglalkozásnak, videó-bemutatónak és esettanulmánynak adott helyet. A kongresszus jó lehetőséget teremtett arra is, hogy a résztvevők tárgyaljanak egymással a jövőbeni kapcsolatokról. A rendezvényen Magyarországot képviselő Szauder Erik is megbeszéléseket folytatott többek között a horvát, szlovák, lett, francia és spanyol kollégákkal a regionális és nemzetközi együttműködés erősítésének lehetőségeiről.
A kongresszus zárásakor a résztvevők tájékoztatást kaptak a 2004-ben Ottawában (Kanada) rendezendő találkozó előkészületeiről, valamint arról, hogy a 2007. évi kongresszus megrendezésére Olaszország és Hong Kong adott be pályázatot.

(Sz.E.)

U.i.: Úgy gondoltuk, hogy a színházi nevelés IV. világkongresszusára - amit az utóbbi két alkalommal számunkra elérhetetlen messzeségben rendeztek (Ausztrália, Kenya) - talán eljut az első közép-kelet-európai TIE társulat. Nos, ez nem olyan fontos. A szervezőknek sem. A végén pedig nálunk sem.
(Tudomásul vettük, hogy nem vagyunk már "egzotikum" a művelt nyugat számára, vagyis nem fog áldozni ránk, ha mi be akarunk mutatkozni. Márpedig mintha itt lenne ennek is az ideje: érdemes lenne összeállítani és megjelentetni egy olyan angol nyelvű szakmai kiadványt, ami nem a szervezeti életünkről szól - az ilyesmi itthon sem hozza lázba a szakemberek tömegét -, hanem a munkánk lényegéről: a mit és hogyan kérdésekről, az azokra adott sajátos válaszainkról.)

(K. L.)

ANGLIA

A birminghami Big Brum TIE-társulat 2001. márciusában mutatta be új, Bobby Colvill által a társulat számára írt, Dusk (Alkony) című darabját és a hozzá kapcsolódó TIE-programot. Az előadás és a foglalkozás az 1937-es évbe, a később elszigetelődött brit fasiszta párt megalakulásának időszakába vezeti vissza a tanulókat. A program a rasszizmus és a gazdasági ellehetetlenülés politikai következményeit vizsgálja.

2001. június 15-én rövid szenvedés után meghalt a Theatre in Education (TIE) egyik legrangosabb szakértője, alkotója, szervezője, akinek a színházi nevelés volt az élete középpontjában - meghalt Geoff Gillham. Geoff Gillham az utóbbi években a walesi Cardiffban dolgozott, elsősorban szabadfoglalkozású drámaíróként, illetve a helyi közösségi színház rendezőjeként. 53 éves volt. Hónapok óta küzdött a májrákkal, és egészen az utolsó pillanatig tiszta tudattal dolgozott egy színdarabon...

DRÁMAJÁTÉK-VEZETŐI VIZSGÁKRÓL JELENTJÜK
(mf. - megfelelt.; k. mf. - kiválóan megfelelt)

MARCZIBÁNYI TÉRI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, Bp., 2001. május 26-27.
Tanfolyamvezető: Kaposi László
Vizsgabizottság elnöke: Rudolf Ottóné

(19 fő)
Czinege Dezsőné mf.
Csikós Zita mf.
Deiszinger Ivett mf.
Dónay Beatrix
Dósa Anikó mf.
Fábián Józsefné mf.
Fekete-Szabó Anikó mf.
Ferencz Melinda mf.
Gál Ilona mf.
Illyésné Pentz Katalin k. mf.
Kanyó Andrea mf.
Kaposvári Katalin mf.
László Ildikó mf.
Muntyán Barbara mf.
Petrás Emese k. mf.
Rimóczi Andrea mf.
Szabóné Baranyi Teréz mf.
Vajnai Viktória mf.
Varga Viktória mf.

APÁCZAI KIADÓ KFT. KONFERENCIATERME, Bp., 2001. július 14.
Tanfolyamvezető: Szauder Erik
Vizsgabizottság elnöke: Kaposi László

(12 fő)
Bodó Rita mf.
Bojti Borbála mf.
Csapó Melinda mf.
Faluvégi Judit mf.
Forgács Eszter mf.
Frankó Katalin mf.
Galambos Éva mf.
Galgóczy Anna mf.
dr. Galgóczy Gáborné mf.
Hargitai Anikó mf.
Szabó Veronika mf.
Victor Luca mf.

MARCZIBÁNYI TÉRI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT, Bp., 2001. június 23-24.
Tanfolyamvezető: Kaposi László
Vizsgabizottság elnöke: Rudolf Ottóné

(15 fő)
Benczéné Dizseri Márta mf.
Elek Kálmánné mf.
Horváth Orsolya mf.
Jantsek Józsefné mf.
Kákonyi Anett mf.
Kálócz László mf.
Kertész Katalin mf.
Kovács Katalin mf.
Külföldi Dorina mf.
Molnár Klára mf.
Nagy Angéla mf.
Ratkovszky Alexandra mf.
Sallai Ferenc mf.
Siklai Istvánné mf.
Tóth Sándor mf.

A DRÁMAjátékos következő számával 2001 szeptemberében jelentkezünk.
Kérjük mindazokat, akik információkat szeretnének közzétenni, hogy 2001. szeptember 8. előtt e-mail, levél vagy fax formájában juttassák el hozzánk megjelentetni kívánt anyagaikat. A beérkezett rövid szakmai anyagokat 1000 példányban ingyenesen tesszük közzé.
Közvetlenül a szerkesztőnek is küldhetők a megjelentetni kívánt írások:
Kaposi László
2111 Szada, Székely B. u. 1/c.
(e-mail: lkaposi@drama.hu; tel/fax: 28/404702)